Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Az Igazságügy-niinisztérium 1957. június 12-ei - a megyei népbírósági tanácsok felállításáról szóló - országos értekezletén szerzett munícióval tartotta soron következő ülését 1957. június 13-án a megyei bíróság büntető kollégiuma.

77 Az ülés jegyzőkönyve szerint értelmezési vita alakult ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 24. számú törvényerejű rendeletéről, amely a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről rendelkezett. Az ügyészi álláspont az volt, hogy aki a törvényerejű rendeletben szereplő határidőig, március 31-ig visszatért vagy ezen szándékát bejelentette, gyakorlatilag kegyelem alá esett, s az ügyész a Btá. 56. §-a alapján a nyomozást megtagadja. A megyei büntető kollégium elnöke szerint helytelen e tekintetben a Btá. 56. §-át alkalmazni, mondván: ez esetben bűncselekmény hiányában kell a nyomozást megtagadni. Vita bontakozott ki arról is, hogy a fent említett törvényerejű rendelet kegyelmi rendeletnek tekintendő-e. Míg a megyei elnök, dr. Piros nem, addig a büntető kollégium elnöke annak tekintette a jogszabályt. Kérdésként hangzott el az is, hogy a törvényerejű rendelet hatálya kiterjed-e azokra, akik nemcsak hogy bejelentették március 31-ig visszatérési szándékukat, hanem haza is tértek. Az egyhangú álláspont az volt, hogy igen, még ha illegálisan is tért haza valaki. Vita volt arról is, hogy a fent említett törvényerejű rendelet hatálya kiterjed-e azokra, akik 1957. január 31-ig kísérelték meg a bűncselekményt. A jelen levő többség véleménye szerint nem, velük szemben a Btá. 56. szakasza alapján kell eljárni. A büntető kollégium elnöke ezt azzal indokolta, hogy méltánytalan volna a befejezetlen bűncselekményt büntetni, míg a befejezett határátlépést nem. Határoztak a vitás kérdések Legfelsőbb Bíróság elé viteléről is. III. 3. Izgatásos bűncselekmények

78 A Legfőbb Ügyészség részéről március elején került sor az „ellenforradalmi" bűncselekményekben folytatott zalai bírói gyakorlat első vizsgálatára. Csók Károly csoportügyész 1957. március 11-én kelt jelentése az 1957. március 6-7-én a rendőrkapitányság politikai vizsgálati csoportja és a politikai ügyekben felügyeletet ellátó ügyész munkájának ellenőrzése során feltárt hiányosságokról szólt.

79 A jelentés szerint a bíróság izgatásos ügyekben folytatott gyakorlata enyhe. Előszeretettel alkalmazták a BHÖ 7. pontját (államrend elleni izgatás enyhébben büntetendő változata), ugyanakkor ritkán állapították meg a BHÖ 2. b) pontját (az izgatás legsúlyosabb változata, büntetési tétele 2-10 77 ZML XXV. 1. a) Kollégiumi ülések, 1957. 78 1957. január 1-je és szeptember 1-je között 48 személy került izgatásos cselekmények miatt a zalai bíróságok elé. Ebből csak kettőt mentettek fel. 79 ZML XXV. 12.1957.