Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben
róság mindig rámutatott a terhelt személyének és cselekményének társadalmi veszélyességére, s a kiszabott büntetés terén is mércéül szolgált. Fontosnak vélte, hogy az ilyen bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásban levő személyek ügyét a bíróságok soron kívül tárgyalják, hiszen az elkövetéstől való visszatartást csak a megalapozott és szigorú ítéletek jelenthették. 1957. május 29-én a megyei ügyészség felülvizsgálta az „ellenforradalmi" bűncselekményeknél folytatott bírói gyakorlatot. Az ítélkezés törvényességi felügyeletét ellátó zalai ügyészség a Legfőbb Ügyészség utasítására 71 1957 májusában az „ellenforradalmi" bűncselekményekben hozott jogerős ítéleteket tette vizsgálat tárgyává. A Grabarics József megyei ügyész által tett jelentés lényegbevágó törvénysértéseket nem tapasztalt. Mindezt a korábban megtartott legfőbb ügyészségi vizsgálatnak, az operatív értekezleteknek, valamint az Igazságügy-minisztérium május hónapban kiküldött munkatársai által elvégzett ellenőrzésének tulajdonította. A javuló ítélkezés alátámasztására azt a megyei bírósági gyakorlatot idézte, amellyel a járási ügyészek óvását követően az enyhe elsőbírósági ítéleteket hatályon kívül helyezve, az új eljárás során a járásbíróságoknak súlyosabb büntetés kiszabására adott iránymutatást. A május 29-én kelt beszámoló szerint egy ügy kivételével ezen bűncselekményekben jogerős ítélet még nem született. Megállapítást nyert az is, hogy a járásbíróságokon folyó eljárások úgyszólván kivétel nélkül fegyver- és lőszerrejtegetés, valamint tiltott határátlépés, illetve ennek előmozdításával kapcsolatos bűnügyek voltak. A második negyedévi zalai büntetőbírói munka ügyészi felügyeletének eredményéről szóló jelentést 1957. július 16-án fogalmazta meg a helyi pártszervek, illetve a Legfőbb Ügyészség felé Grabarics József megyei ügyész. 72 A jelentés szerint az ügyészség húsz ügyben nyújtott be államellenes bűntett miatt vádiratot, amely az elsőfokú ügyek zömét jelentette, s jóformán ez a munka kötötte le a megyei bíróságot is. Ennek kapcsán megjegyezte az ügyész, hogy ezek az ügyek egy kivétellel első fokon nem emelkedtek még jogerőre, késnek a másodfokú határozatok, s a fellebbezési bíróság állásfoglalásának hiánya miatt sok a bizonytalanság a minősítések, a büntetéskiszabás terén. A jelentés szerint a megyei bíróság másodfokú ítélkezéseinek zöme tiltott határátlépéses és embercsempészéses, valamint lőfegyver, lőszer jogosulatlan birtokban tartásával elkövetett ügy volt. Ezek megítélése a korábban tartott operatív értekezleteknek köszönhetően sokat javult, s a halmazati cselekményeket is értékelik már a bíróságok - hangsúlyozta. Az elsőfokú bíróságok ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban azt fejtegette, hogy az enyhének tűnő ítéleteket követő „kötelező" ügyészi óvás 98%-ban eredményesnek volt mondható. Ennek révén a fellebbezési óvások miatt nem emelkedtek jogerőre TI LÜ1957. Ig. V. E. 14/1. számú utasítás. 72 ZML XXXV. 1.1957. 32. ő. e. Igazságügyi szervek jelentései.
