Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

dolgozók bármely állama szocialista (népi demokratikus) rendjének megdöntésére vagy megbontására (gyengítésére vagy aláásására), az alkotmányos tevékenységnek megzavarására irányítottak, illetőleg az államhatalmi vagy irányító államigazgatási szervek tekintélyének lejáratása, a népi demokratikus forradalmi vívmányok megbecsülésének csorbítása, a népi hatalomhoz hű állampolgárok nemzeti egységének megbontása veszélyét szándékosan idézik elő."

2 Az 1952. december 21-én megjelent 1953/1952. IM IV/1. számú utasítás alapján 1953. január 1-től hivatalos használatra bocsátott BHÖ-ben

3 elhelyezést nyertek többek között azok a jogszabályok is, amelyek az állam belső biztonságának védelmére vonatkoztak.

4 Ezen bűntetteknek a BHÖ szerinti csoportosítása azonban nem felelt meg a pontos rendszerezés követelményeinek.

5 Hiába követték a joganyag szerkesztői a tárgy szerinti csoportosítás elvét, az 1945 előtti jogszabályok egy részének hatályban tartása, valamint az akkor hatályos büntetőrendelkezések összhangjának hiánya miatt mindez következetlenséget eredményezett. Emiatt sok olyan jogszabályszöveg is bekerült az állam elleni bűntettek cím alá, amely egy helyes rendszerezés esetén közönséges bűntettnek minősült volna.

6 Az 1958. március 4-én kelt, 2626. számú, az Igazságügy-minisztérium Elnöki Főosztálya által kibocsátott utasítás szerint minden megyei (fővárosi) bíróságnak egy előre megadott központi nyomtatványon részletes statisztikai összesítést kellett küldenie a rrúmsztériumhoz az 1956. november 4. -1958. december 31. között „ellenforradalmi" bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek számáról. Ezen a nyomtatványon az alábbi ellenforradalmi Mncselekmény-kategóriak szerepeltek:

7 1. Allamrend elleni szervezkedés

8 2. Felségsértés, lázadás, hazaárulás, kémkedés

9 3. Izgatás

10 4. Izgatás egyéb esetei

11 2 Uo. 36. p. 3 A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítása. Budapest, 1952. 4 A demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VH. törvény és az azt kiegészítő rendelkezések a BHÖ második címébe, a különös rendelkezések első részébe, a népköztársaság elleni bűncselekmények közé kerültek. Az első fejezet tartalmazta az . állam belső biztonsága elleni bűncselekmények diszpozícióit és szankcióit (BHÖ 1-34. pont). s Uo. 47. p. 6Uo. 7 Magyar Országos Levéltár (MOL), Igazságügy-minisztérium, Bírói Főosztály iratai (XIX-El.j), 1959. 8 BHÖ 1., 8., 9. pont. *Uo. 10 BHÖ 2-7. pont. 11 BHÖ 26-32. pont.