Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében

Bíróság a Bf. 1003/1959. számú ítéletével 1959. június 29-én helybenhagyott. A perben Zsán Klucsó Ferencet tévesen ítélték halálra, ugyanis két ilyen nevű ember élt akkoriban Kiskunmajsán. 1960 májusában Jászberényben elfogták, ahol odavalósi feleségével élt. Mikor a tévedés kiderült, a Kecskeméti Megyei Bíróság a B. 1256/1960. számú ítéletében felmentette a téves halálos ítélet alól. NAGY SZEDER ISTVÁN: 1907. március 8-án született Kiskunhalason. Anyja neve Erdélyi Emília. Iskoláit Kiskunhalason végezte, 1925-ben gimnáziumi érettségit tett. Beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, tanulmányait azonban anyagi okokból többször is meg kellett szakítania. 1928-tól szülővárosában, a városháza mérnöki irodáján dolgozott szakdíjnokként. 1931-ben belépett az FKgP-be. 1933-1935 között folytatta tanulmányait, és 1940-ben szerezte meg az építészmérnöki diplomát. 1941ben tízhetes katonai kiképzésen vett részt, egyébként katona nem volt. 1945-1947 között az FKgP kiskunhalasi szervezetének elnöke. 1947 novemberében letartóztatták, egy évig ült börtönben mindenféle ítélet nélkül. A harmincas-negyvenes években a halasi tanyarendszer és a város belterületének feltérképezését végezte, 1955-1956-ban pedig Kiskunhalas történetét írta, amit még édesapja kezdett el. A forradalom eseményeibe október 29-én kapcsolódott be Péter Balázzsal együtt. Reile Géza korábbi tanácselnök kérte fel, hogy vegyen részt a város ügyeinek intézésében, mivel az október 27ei, halálos kimenetelű sortűz óta nagy volt a nyugtalanság Kiskunhalason. Nagy Szeder István egyik feltétele az volt, hogy 48 órán belül tartsanak önkormányzati választásokat a városban. Október 31-én egy felvonuláson sokezres hallgatóság előtt beszédet mondott, majd a választáson való részvételre szólította fel a megjelenteket. November l-jén meg is tartották a szavazást, melyet a városi tanács bonyolított le. A 16 000 megjelentből 12 000 szavazott az FKgP-re, amely így elsöprő fölénnyel nyerte a választást, a kommunista párt néhány százalékot kapott. Következő lépésként a járásban is meg akarták szervezni a választást, erre azonban már nem kerülhetett sor. November 3-án újjáalakították a kisgazdapártot, vezetője Nagy Szeder István lett. November 23-án gyertyás megemlékezést szervezett a forradalom egy hónappal korábbi kitörésének emlékére, de a szovjet városparancsnok ezt betiltotta. 1956 decemberében és 1957 januárjában gyűjtést kezdeményezett a pesterzsébeti úgynevezett Pacsirtatelep lakóinak. 1957. február 5-én tartóztatták le. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. március 24-én három év börtönre, a közügyektől való öt évi eltiltásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, két évre kitiltotta a város, illetve a járás területéről. A Legfelsőbb Bíróság 1958. november 25-én két év négy hónapra csökkentette a büntetését.