Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében

ciusban pedig 1300 fő volt a karhatalom létszáma a megyében.

8 November 6-án tért vissza Sucin József kormánybiztosként a hadtesttörzshöz, majd Gyurkó Lajos is megjelent Liszt Vilmos politikai tiszt kíséretében. Feladatuk a karhatalmi alegységek szervezésének irányítása volt. Sucin ekkor politikai tájékoztatót is tartott a tiszteknek a belpolitikai és a nemzetközi helyzetről, valarnint a kormány által rájuk bízott feladatokról. Egyébként ezzel hozta összefüggésbe október 31-ei távozásukat is, úgy állítva be, mintha valamilyen különleges feladatot kaptak volna, és ezért hagyták el szolgálati helyüket. Ez „... eloszlatta a korábban táplált kételyeket, ami távozásukkal kapcsolatban alakult ki". Gyurkó Lajos december elején már Egerben volt, és az ottani sortűzben játszott szerepet. A 3. hadtest felügyelete alá tartozó területen a karhatalom a szovjet csapatok támogatását élvezve részt vett a későbbi tüntetések feloszlatásában Kecskeméten, Baján, Orosházán, Békéscsabán, Battonyán, Mezőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen és más településeken is. A karhatalom országosan és Bács-Kiskun megyében december elejére, közepére került bevethető állapotba. Kecskeméten első akciójuk a december 11ei és 12-ei tüntetések szétverése volt. Ekkor erősítést kaptak a rendőrségtől és a szovjetektől, valamint Kecskemétre rendelték a szabadszállási karhatalmi alakulatot is. Az akcióban körülbelül száznyolcvan karhatalmista vett részt. Kecskeméten a december 11-12-én lezajlott tüntetéseket ifj. Góbor Ferenc - aki nemzetőr volt a forradalom alatt - úgy értékelte, hogy ismét kitört a forradalom a városban. Este több társával elment Csík Antalhoz, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatójához, hogy felelősségre vonja, „miért sanyargatja a szegény népet". Végül nem bántalmazták Csík Antalt, de Góbor Ferenc néhány lövést azért leadott a levegőbe. Másnap karhatalmisták szovjet páncélos támogatással kerítették be a tanyájukat, és elfogták őket. A december 11-én kihirdetett statárium értelmében a Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága december 16-án halálra ítélte ifj. Góbor Ferencet, december 20-án pedig a csalánosi erdőben kivégezték.

9 Hamarosan megkezdődtek a tömeges razziák is a megyében, amelyek a lakosság megfélemlítését és a bosszúállást szolgálták. Baján december 19ére virradó éjjel került sor ilyen tömeges razziára. Az akcióban részt vett a bajai karhatalom és egy, a magasabb egységtől kiküldött akciócsoport is. Az erősítésre azért volt szükség, mert a fővárosban az a hír járta, hogy „Baja vá8 BERKI Mihály: Pufajkások. Budapest, 1993. A karhatalom működtetése a megyékben. Bács-Kiskun megye. 58-62. p. 9 HL, Kecskeméti Helyőrség Katonai Bírósága Rögtönítélő Tanácsa, B. 482/1956. A december 11-ei statárium nem tartalmazta a halálbüntetést, azzal csak 13-án egészítették ki. A védelem hiába hivatkozott erre, Góbor Ferencet halálra ítélték.