Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

vádakat olykor-olykor köztörvényes vádak kísérték. A mintegy háromtucat mellékvád többsége testi sértés, magánlaksértés, lopás és hűtlen kezelés. 5. TÁBLÁZAT: Az „ötvenhatosok" megoszlása az ellenük emelt vádak szerint

10 Vád Az ötvenhatosok Az összes ötvenhatos Vád száma (fő) százalékában (%) Államrend elleni mozgalomban való tevékeny részvétel 115 17,5 Szervezkedésben való tevé141 21,7 keny részvétel 141 21,7 Szervezkedés vezetése 12 1,8 Izgatás 263 39,9 Faji gyűlöletkeltés 7 1,0 Fegyver-és lőszerrejtegetés 75 11,4 Rongálás 36 5,5 Gyújtogatás 3 0,4 Lopás, sikkasztás 6 0,8 Összesen 658 100,0 Hajdú-Biharban az 1957-1958 folyamán lebonyolított majd háromszáz politikai perben nem hoztak halálos ítéletet, és jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre sem ítéltek senkit. A nagyidős ítéletek felső határa a 15 év volt, a jogerősen elítéltek közül tizenegy fő esetében szabták ki ezt a büntetési tételt. Az ítéletek nagy többsége rövid időtartamú szabadságvesztés volt. Gyakorta felfüggesztették a börtönbüntetések végrehajtását. Az összes kiszabott ítélet egyharmadának büntetési tétele nem haladta meg a 12 hónapot, egyötöde 2 év alatti, egyhatoda pedig 5 évnél rövidebb szabadságvesztés volt. Minden harmincadik elítélt esetében a szabadságvesztés időtartama elérte vagy meghaladta a 10 évet. A bíróság a vádlottak egytizedét bűncselekmény vagy bizonyíték hiányában felmentette. Ezekben az esetekben még a koncepciósán megfogalmazott vádat sem sikerült az elítéléshez szükséges minimális mértékben sem alátámasztani a nyomozás során. Elhanyagolható volt a 3 hónapnál rövidebb szabadságvesztésre, valamint a főbüntetésként pénzbírságra ítéltek száma. Pénzbüntetést többnyire a rongálásos, emlékmű-rombolási perekben érintett vádlottak esetében szabtak ki. Lényeges, hogy a 10 évet meghaladó szabadságvesztéseket kimondó ítéleteket többnyire a statáriális bíráskodás időszakában lebonyolított fegyverrejtegetési perekben, a debreceni katonai bíróságon hirdették ki. 10 Azok esetében, akiket több vádpontban is bűnösnek találtak az eljárás folyamán, az első vádpontot, vagyis a „fővádat" vettem figyelembe a besoroláskor.