Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Horváth Miklós: A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél az 1956-os forradalom és szabadságharc után

- az első fokon kiszabott életfogytiglani börtönbüntetés emelkedett jogerőre négy fő esetében. Nyolc személy első fokon kiszabott életfogytiglani büntetését a bíróság enyhítette. A kiszabott halálbüntetések - szám szerint negyvenegy - az eljárás befejezéséig a következőképpen alakultak: jogerőre emelkedett és végrehajtottak huszonnégy ítéletet; jogerős, de végre nem hajtott ítélet egy volt. A jogerős halálbüntetések megoszlása: huszonegy alkalommal az elsőfokú halálbüntetés emelkedett jogerőre, négy esetben pedig életfogytiglani börtönbüntetést súlyosbítottak halálbüntetésre. Az eljárás során kiszabott halálbüntetésből életfogytiglanira változtattak tízet, enyhébb börtönbüntetésre pedig hatot. A katonai bíróságok által kiszabott, az esetek meghatározó részében nem jogerős ítéletek szerint a büntetések mértéke a legtöbb esetben nem változott. Meglévő ismereteinkhez fontos adalékként szolgálhat - amint ez a következő diagramból is látható -, hogy ha a vádlott, illetve védője a büntetés enyhítéséért fellebbezett, akkor a kérés az esetek többségében meghallgatásra talált. Természetesen nagy volt azoknak az ügyeknek a száma is, amelyekben az ügyész javaslatára vagy a bírósági tanács összetétele miatt az ítéletet - akár a halálbüntetés kiszabásának mértékéig is - súlyosbították. Összességében az eljárás során az első fokon kiszabott ítélet 306 fő esetében nem változott, 179 fő ítéletét a másodfokú bíróság enyhítette, és 34 fő súlyosabb büntetést kapott. 1. ÁBRA: A büntetések változása százalékos megoszlásban •Enyhítették •Súlyosbították •Nem változtatták Közismert volt a vádlottak körében azoknak a bíráknak és tanácstagoknak, ülnököknek a személye, akik a büntetés enyhítéséért benyújtott fellebbezések elutasításán túl mindent elkövettek az ítéletek súlyosbítása érdekében. A vádlottak tudták, ha a bírósági tanácsnak ülnökként tagja például Gyurkó Lajos vezérőrnagy is,

18 ak18 Gyurkó Lajos vezérőrnagy - a forradalom időszakában a 3. hadtest parancsnoka - utasítására beosztottjai a statáriumra való hivatkozással elfogott fegyveres felkelőket végeztek ki. Több helyen - például Tiszakécskén és Egerben - tüzet nyittatott a polgári lakosságra. A forradalom leverése után a Honvéd Karhatalom országos vezetője volt.