Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Horváth Miklós: A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél az 1956-os forradalom és szabadságharc után

HORVÁTH MIKLÓS A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél az 1956-os forradalom és szabadságharc után

1 A Magyar Néphadsereg forradalom alatti tevékenységének fő jellemzői A Magyar Néphadseregben a forradalmat közvetlenül megelőző időszakban - a forradalom menetére is hatást gyakorló - változások zajlottak le. A Minisztertanács a hadsereg létszámát 1956 őszén további tizenötezer fővel kívánta csökkenteni. Az 1956. őszi átalakítására kiadott „Szervezési Intézkedése-ben felsorolt katonai szervezetek közül változaüan állapotban csak egy maradt. A magasabb egységek és intézmények közül megszüntettek negyvenkilencet, új állománytábla szerinti szervezetre tért át kétszázkilencven, más helyőrségbe települt át huszonegy. Ezen időszak alatt kilenc új katonai szervezet felállítását rendelték el. A leépítésre ítélt katonai szervezetek felszámolását október 23-ig nem fejezték be, és a megmaradó ezredek közül tizennyolc ezekben a napokban került másik hadosztály-parancsnokságnak az irányítása alá. Jelentősen korlátozta az alkalmazás lehetőségét az is, hogy az állományváltás még csak megkezdődött. A szolgálati idejét letöltött sorállomány leszerelése a legtöbb alakulatnál már megtörtént, az újoncok behívására azonban még nem került sor. így egy-egy ezred létszáma - öt-hatszáz fő - alig volt több, mint egy feltöltött zászlóaljé. Az, hogy a hadsereg új állománytábláját és az átszervezéssel kapcsolatos végrehajtási utasítást 1956. szeptember 26-án hagyták jóvá, mutatja, hogy a forradalom kitörése a legfelső politikai vezetés bizonyos köreit váratlanul érte. A hadsereg vezetői nem ismerték fel az országban lejátszódó folyamatok és mozgalmak célját és jelentőségét, s nem tartottak a helyzet robbanásszerű változásától. A teljes átszervezés állapotában lévő hadsereg - mint az a későbbiekből is kiderül - még egységes, határozott vezetés esetén sem volt alkalmazható bizonyos korlátozások nélkül. A Magyar Néphadsereg alapvető feladatai között szerepelt a társadalmi rendnek „a belső ellenséges erők" elleni védelme, de a karhatalmi feladatok végrehajtására a hadsereg erőit nem képezték ki. Ezzel ellentétben a szovjet politikai vezetés Magyarország esetében is a helyzet további romlásával számolt, és a fő hangsúlyt a katonai erő korlátlan alkalmazására helyezte. Az SZKP vezetésének értékeléséből egyenesen következett, hogy az 1955 szeptemberében felállított szovjet Különleges Hadtest parancsnoka már 1956 júliusában parancsot kapott: készítsen tervet 1 A témakörben megjelent fontosabb publikációk HORVÁTH Miklós: 2956 hadíkrónikája. Budapest, 2003; HORVÁTH Miklós - TULIPÁN Éva: Keresztutak - Magyar Néphadsereg 1956. Budapest, 2006.