Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

Az urbáriumban szereplő Garáb possessio adatait szerintünk mind Borovszky (Borovszky 45. p.), mind Schneider Miklós (Schneider

1 23. p.) tévesen közölte Pusztagarábnál. Az ún. Kilenc Pont 2. pontjában lévő megjegyzés - "... Losonchoz közel" - alapján a későbbi Kálnógarábbal azonosítottuk, ezért az adatokat ott közöljük (ld. Garáb 279.). „B" forrás megemlíti, hogy id Almássy Pál az egész család nevében birtokol, de Garáb praediumban saját résszel is bír. A váci rk semat 1813 a településen 210 rk lakost említ. 211. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén a Felsőtold és Garáb közti út két oldalán van egy malom és egy ház is. A Spezialkarte G 6 szelvényén szintén van egy „Garáb m." Felsőtold és Garáb közt, s még külön jelölnek „Garáb p." alatt egy Felső- és egy Alsógarábot. A MOL KM térkép Garábot már falunak ábrázolja, s alatta egy Pusztagarábot jelöl. Az 1871-es térképen (Nm át) is szerepel a Felsőtold alatti malom. Ezt a térképen jelöljük, de az adattárban nem soroltuk át Felsőtoldhoz, mert bár az 1871-es térképen (Nm át) ennek területére esik, de „P" forrás világosan leírja, hogy Garáb praedium területén fekszik. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 212. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 1019 rk lakost említ. 213. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Lokalizálása a Spezialkarte G 5 szelvényén és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az rk sematizmusokban nem szerepel. Nevét a Bátka földrajzi név őrizte meg Rimóc területén (M fnt 1980). 214. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 649 rk, 10 ev lakost említ. 215. „P" forrásban szó szerint ez áll: „az akatolikus possessióban egy ház katolikus". Az esztergomi rk semat 1813 a településen 12 rk, 545 ev lakost említ. 216. Schneider forrásközlésében (Schneider

1 48. p.) némileg eltérő adatokat közöl. Az inquilinusok (Bálás Gábor, Bálás József, Bálás Imréné), továbbá a gr Forgách János bérleményéhez tartozó úrbéresek (2 fő) számát gr Forgách Miklóséhoz adta hozzá. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 585 rk, 10 ev, 16 izr lakost említ. 217. „B" forrás szerint Gyürky István, Ferenc és Gábor együtt és oszthatatlanul is birtokoltak. Gyürky István mégegyszer szerepel a forrásban compossessorként a Kincstárnál. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 633 rk, 7 ev lakost említ. 218. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adatai alapján Kishartyánhoz tartozott. Adattári besorolása Sóshartyánhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVI 15 és XVII 15 szelvénye találkozásánál nem tudtuk azonosítani. Lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 53 rk, 11 ev lakost említ. 219. Az I. kat. felm. XVI115 szelvényén azonosítása bizonytalan. Talán a Galsa felirattól DK-re lévő két házzal azonosítható. Lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 17 rk, 7 ev lakost említ. 220. A váci rk semat 1813 a településen 463 rk, 77 akat, 11 izr lakost említ. 221. Adattári besorolása Surányhoz a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen •;•>.. (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Vályi két címszó, Csór és Csőri alatt közli helységnévtárában. Forrásaink zömében falu, azonban mind a MOL KM térképe, mind a Spezialkarte G 6 szelvényén pusztaként szerepel. Térképmellékletünkön pagusként ábrázoljuk. r A 14-15. században önálló település a török hódoltság idején pusztult el. 1711 -ben települt újra. Községi önállósága 1848 után szűnt meg (Borovszky 25-26. p.) A váci rk semat 1813 a településen 189 rk, 2 akat, 5 izr lakost említ. 222. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén, a Suránytól DNy-ra lévő malommal azonosítottuk. A váci rk semat 1812-14 Halom malom néven közli. 1813-ban 6 rk, 1 izr lakója volt. 223. Nem tudtuk azonosítani, a váci püspökség fenti sematizmusaiban sem szerepel. 224. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 705 rk, 17 ev, 8 görög lakost említ. 225. Vályi két címszó, Teres és Szalmatercs alatt közli helységnévtárában. Az esztergomi rk semat 1813 és 1815 Szalmatercs és Pusztatercs felekezeti lélekszámadatait együtt adja meg. 1813-ban együttesen 240 rk, 8 ev, 1815-ben 364 rk, 13 ev és 4 izr lakosuk volt. 226. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén nem tudtuk azonosítani. Lokalizálása a Spezialkarte G 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. A „B" forrásban szereplő Szalmatercs nevű praedium azonos Pusztaterccsel.