Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

rolásánál, s bár ez inkább Középgécre vonatkozhatna, ide soroltuk. Középgéc ugyanis külön szerepel possessióként. Remekházy térképén Kisgóc, az esztergomi rk semat 1813 és 1815-ben Géc, az Ev Névt 1848 kötetben és Fényes Eleknél Alsógéc az elnevezés. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 86 rk, 45 ev lakost említ. 137. A váci rk semat 1813 a településen 1297 rk, 8 akat, 8 izr lakost említ. 138. A malmok átszerkesztése az I. kat. felm. XVI 16-17 szelvényeiről történt. „P" forrás a matertől legmesszebb fekvő malom távolságát adja meg. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 139. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 621 rk, 17 ev lakost említ. 140. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A váci rk semat 1813 a településen 490 rk, 70 akat, 20 izr lakost említ. 141. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 722 rk lakost említ. 142. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén nem ábrázolják. Lipszky helységnévtárában nem szerepel, de térképén ábrázolja. Lokalizálása az 1871-es térkép (Nm át) alapján tőrtént. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Vályi Etes filiájának nevezi. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 143. A Tabella Locorumban nem szerepel. A járási besorolás tekintetében a források ellentmondásosak. A népszámlálás összevont adatai alapján Lapujtőhöz, a Füleki járásba tartozott, ez azonban inkább Kiskotrocóra igaz. Az NML 1788. évi összeírásai („B*", ö) a Szécsényi járásba sorolják. Ez megfelel Lipszky térképi ábrázolásának is. A fentiek alapján mi is itt közöljük. Adattári besorolása Eteshez a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén az Etes feletti „W: H:" felirattal azonosítottuk. A „p" és „P" forrás csak Kotrocót említ, de Vályi alapján Nagykotrocóhoz soroltuk adatait, mivel az utóbbi szerint ez Etes filiája. Az esztergomi rk semat 1813 szerint Karancsság filiája, 28 rk lakossal. 144. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Vályi szerint Chalova (Csalár) filiája. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 362 rk, 28 ev lakost említ. . 145. Ld. még a 117. jegyzetet. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 767 rk, 7 ev, 1 ref, 3 gk v. görög lakost említ. 1815-ben 672 rk, 2 ev lakost írtak össze. 146. Ld. a 118. jegyzetet. A váci rk semat 1813 a településen 116 rk, 85 akat lakost említ. 147. A váci rk semat 1813 a településen 280 rk, 30 akat 6 izr lakost említ. 148. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára ld. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 551 rk, 4 ev lakost említ. 149. Az I. kat. felm. XV115 szelvényén talán a Pöstyéntől északkeletre és Halászitól K-re ábrázolt második, É felé haladó út és egy kelet-nyugati irányú út találkozásától északra lévő, egyedül álló házzal azonosítható. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 150. Vályi két címszó: Hihalom és Héhalom alatt hozza. Az előbbiben elegyes, az utóbbiban magyar falunak nevezi. A váci rk semat 1813 a településen 622 rk, 4 izr lakost említ. 151. Vályi Hored névalakot is hoz. Ez alatt a címszó alatt elegyes falunak nevezi, de közelebbi meghatározást nem ad. A Pfarrtoporaphie-ben Heréd filiájaként szereplő Varsány praediumot ld. a sorozat Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság című kötetében a 281. sorszámon. A váci rk semat 1813 a településen 885 rk, 32 akat, 10 izr lakost említ. 152. Lokalizációja problémás. A „p" forrás közelebbi megjelölés nélkül, csak malmot és téglaégetőt említ, „P" forrás viszont megadja pontosan, hogy Sáp praediumban. Lipszky térképén egy Sápot jelöl Herédtől északkeletre. Az I. kat. felm. XVI 18 szelvényén nem azonosítható sem a malom, sem a téglaégető. Az 1871-es térképen (Nm át) két házcsoportot jelölnek Herédtől északkeletre a Zagyva nyugati partján: Sápot és Vörössápot. Ugyanez az ábrázolás található a Spezialkarte H 6 szelvényén. A forrásokból úgy tűnik tehát, hogy a meghatározhatatlan határú Sáp praedium területén két elkülönülő épületcsoport volt Herédtől 1 óra távolságra, egy malom és egy téglaégető, de nem azonos helyen. Ezt igazolják a későbbi adatok is. 1911-ben és 1933-ban két Sáp nevű puszta tartozott Herédhez: Malomsáppuszta és Vörössáppuszta (Nm thnt 39. p.) Térképmellékletünkön az 1871-es térkép (Nm át) két házcsoportját jelöltük, köztük a mindkettőre vonatkozó Sáp felirattal.