Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Bevezetés a „Magyarország történeti helységnévtára" című sorozathoz

BEVEZETÉS A „MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI HELYSÉGNÉVTÁRA" CÍMŰ SOROZATHOZ Számítógépes agrártörténeti kutatások a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a KSH Könyvtára történeti statisztikai kutatóhelyén. = Agrártörténeti Szemle, 1976. 18. évf. 115-147. p. 2 Faragó Tamás: Magyarország helységnévtára, 1790. A Dunántúl településtörténete (XI-XIX. század). A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságainak VI. konferenciája. Szerk.: Somfai Balázs. Veszprém, 1986. (PAB-VEAB . Értesítő, 1986.165-177. p.) 3 Somfai Balázs: A VEAB településtörténeti munkabizottságának 1984. évi tervei. = bU, i vasi Szemle,19841 2. sz. 212-214. p. 4 1989 februárjáig a rendezés munkájába bekapcsolódott intézmények a rendezésre ^átvett anyag jelölésével a következők; Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém megye), Zate Megyei Levéltár (Zala megye), Békés Megyei Levéltár (Békés, Csanád és Arad megyék),.Nógrád Megyei Leyéjtár

IT

(Nógrád és Hont megyék), Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár (Borsod, Abaúj, Torna, Zemplén, Gömör, Sáros és Szepes megyék), Heves Megyei Levéltár (Heves és Külső-Szolnok megye), ELTE Névkutató Munkaközösség (Máramaros és Liptó megyék), Komárom Megyei Múzeumi Szervezet (Komárom és Esztergom megyék), Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (Bihar megye és a Hajdú Kerület), Vas Megyei Levéltár (Vas megye), MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság (Sopron, Győr, Pozsony és Mosón megyék). A sorozat célja és tartalma A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat Történeti Statisztikai Kutatócsoportja 1972-ben indította el a történeti Magyarország területét felölelő, a XVIII. század végi, XIX. század eleji állapotot tükröző helységnévtár összeállításának munkálatait.

1 Az első fázisban levéltári és könyvészeti forrásokból a tervezett helységnévtárhoz szükséges adatok cédulázására került sor,

2 aminek eredményeképpen az adatgyűjtés 1981-ben történt befejeződése után a Könyvtár birtokában százezret meghaladó cédulaállomány volt. 7\z anyag feldolgozhatósága, valamint megjelentetése érdekében a rendezés Során a történeti megyék szerinti csoportosítás látszott célszerűnek. Ez egyben lehetővé tette, hogy az anyag rendezésére megyei tudományos intézményekkel (levéltárakkal) együttműködve kerülhessen sor.

3 1989-ig tizenegy intézmény kapcsolódott a munkába, ami 29 történeti megye anyagát érinti.

4 Az adatok megyénkénti tagolásban, egységes szerkezetű sorozat keretében jelennek meg. Az anyaggyűjtés az eredeti célkitűzés szerint a történeti Magyarország teljes területére kiterjedt. A források területi különbségei, továbbá az eltérő forrásadottságok miatt azonban az elképzeléseket úgy kellett módosítani, hogy a munkálatok első fázisában a Horvátország, Erdély és a Határőrvidék nélküli, szűkebb értelemben vett történeti Magyarország megyéire terjed ki az egységes szempontok alapján összeállított helységnévtári adatközlés. A tervezett sorozat adatbázisát 1773 és 1808 kőzött keletkezett források alkotják. A sorozat fő célkitűzése, hogy a források biztosította lehető legnagyobb teljességgel leírja a történeti Magyarország településeit (beleértve a külterületi lakotthelyeket is), az önálló névvel bíró pusztákat, illetve megkísérelje visszatükrözni a korabeli települések fontosabbnak ítélhető demográfiai, gazdasági jellemzőit. A leíró statisztikák gyakorlatával ellentétben azonban az összeállítás nem tartalmazza önálló címszóként a hegyek, folyók, megyék, országrészek nevét, a nevezetes épületek leírását., .... A sorozat tartalma folytán a társadalomtudományi kutatóknak, egy-egy település vagy régió adatai iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani. Nemcsak a településtörténet művelői, hanem a történeti és településföldrajz, egyháztörténet, történeti demográfia, történeti statisztika, kereskedelemtörténet, birtoklástörténet, igazgatástörténet, nyelvészet és néprajz kérdéseivel foglalkozók is választ kaphatnak bizonyos kérdésekre az adattár segítségével, illetve felvilágosítást nyerhetnek arról, hogy mely egyházi vagy családi levéltár anyagában folytathatják a kutatást.