Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)
Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Nógrád megye (1773-1808)" című kötethez
nem jelöljük. Az evangélikusok esetében, ha mindkét forrásban (e, A) szerepel a település, nem alkalmazunk forrás jelölést, ha csak az egyikben, megadjuk azt. Ha változott a mater-filia viszony, az „A" forrás szerint közöljük, a változásra a jegyzetben hívjuk fel a figyelmet. Bizonyos forrásadatok hiánya, illetve újabb adatok felvétele miatt egyes mutatók szerkezetón változtatnunk kellett, illetve néhány újabb mutató felvételével gazdagodott a kötet. Helynévmutató A mutató a feldolgozott forrásokban szereplő valamennyi névváltozatot magában foglalja, amely helyesírási különbségeken túl kiejtési különbséget is jelentett. Tartalmazza továbbá - kurzív formában - a helységnévtárhoz kapcsolódó jegyzetekben szereplő fontosabb neveket is, általában az első katonai felmérés és a többi felhasznált térkép névanyaga 16 kivételével. Feltünteti még a történeti forrásokban nem található, de ma használatos nevek közül azokat, amelyekre a képzett névalaknál mai névként utalás történik. 17 Ugyanitt közöljükaz újabban megjelent kötetek gyakorlatának megfelelően -, „később" formulával bevezetve, mai helyesírással, az 1905-től érvénybe lépett, törzskönyvezett településnevet. A megszűnt települések, főként puszták esetében, a képzett név utáni zárójelben adjuk meg utolsó előfordulásukat. 18 Csoportosítottan szerepelnek az előtaggal kezdődő helynevek előtagjainak különböző alakjai is. (A forrásokban különböző módon jelölt előtaggal szereplő nevek csak akkor kerülnek a csoportosításban közölt változatok közül több formában is közlésre, ha az utótag eltérő.) A mutató végén lábjegyzetben megadjuk a legfontosabb községegyesítéseket ós szétválásokat, továbbá a változás időpontját mai nevük alatt. 19 Felekezeti mutatók A felekezeti adatok közlésében a legnagyobb az eltérés az eddig megjelentek és a Nógrád megyei kötet között. Ennek oka az, hogy a reformátusok esetében csak három település lélekszámát ismerjük 1788-1789-ből. Az evangélikusokra vonatkozóan az adott korszakból csak a Pfarrtopographie néhány adata áll rendelkezésünkre. Ehhez járul még, hogy a vármegye mintegy felére kiterjedő Rozsnyói Püspökség sematizmusai csupán a katolikusok számát tüntetik fel, a Váci Püspökség sematizmusai pedig a reformátusok és evangélikusok lélekszámát összevontan, 'akatolikus' megnevezéssel közlik, így nem láttuk értelmét a korábbi köteteknél kialakított mutatóforma megtartásának, helyette a rendelkezésünkre álló adatokat más formában összesítettük. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az Esztergomi Érsekség sematizmusainak fejlécében 'akatolikus' szerepel. Mivel azonban a reformátusok és más felekezetek adatait külön közli, így egyértelmű, hogy ez az evangélikusokra vonatkozik. 20 A reformátusok mutatója a római katolikus mintájára készült. Egyházkerületenként és egyházmegyénként a materek ábécérendben követik egymást. Alattuk ugyancsak ábécérendben sorakoznak filiáik. Ezáltal a mutató elsősorban az adattárban természetszerűleg szétszórtan található materek és filiák összehozását szolgálja. A csekély adat ellenére megkíséreltük, hogy az olvasó mégis kapjon valamilyen képet a felekezet nagyságáról. Ezért a római katolikus sematizmusok 1813. évi adatait közöljük. A [ ]-ben feltüntetjük, hogy E térképek névanyagára általában mai helyesírás szerinti és nem betűhív formában hivatkozunk a jegyzetekben. Az eredeti névalakra idézőjel hívja fel a figyelmet. 17 A külterületi lakotthelyek hovatartozása az MK hnt 1995 adatsorai szerint szerepelnek. A 2001. jan. 1-jéig bekövetkezett, a helységnevekre vonatkozó változások forrása az MK hnk 2001. A szlovákiai települések hovatartozásának forrása: Majtán 1998. 18 A Nm thnt (1850-1973), M fnt (1980), Nógrád megye 1993, MK hnt 1995, Majtán 1998. 19 A helynévmutató képzett név utáni „(mai név ill. ... része)" településnév alatt közöljük az összes változást. 20 A mutatókban ós a jegyzetekben felhasznált sematizmusok címleírását Id. a Felhasznált művek Források és feldolgozások jegyzékében.
