Hausel Sándor (ford.): Gömör Megye molnárainak XVIII. század eleji szlovák nyelvű céhstatútuma (Salgótarján, 1991)

nyelvjárás gömöri részének nyelvi sajátságaiban; pl. itt is megvan az U > i hangváltás11 (lidem 2. old.) A többi nyelvnek a szlovák nyelvfejlődésben játszott szerepéről általánosan megfogalmazott tétel beigazolódik e fordítást vizsgálva is. Ezek esetében, eltérően a cschlől, a szóálvételek figyelemreméltóak. A latin eredetű szavak (causa, tablu, gregdu, atrament, artikul, praesentowane, publikowali, privilégie, praelatow, cancelarius, successor, accomodowaly, ins tans, oferowaty, almiznu, punkt, congregatie, contentowati, lada, arenda, conscients, collatio, asscssorowe, palatínus, nótárius, cum filio suo, w protokolu és még mások) az országos, egyházi vagy megyei közigazgatásból, a német eredetűek (Trunck, Hadrung, Muol, Straf, Winsunk, Wosk, musy, Richtár, Biskup, trefilo, Kumsst, falssne, Mistrstuk, ssacowaty, zgruntu, forbel, priwandrowal stb.) többségükben a céhes életből kerültek a szlovákba. A latinhoz hasonlóan a közigazgatásból ment át a magyarból (szolgabirowe, polgarowe, Kiss-Hontske), de néhány származik az élet más területéről is (abawy, doloman).

Hogy mikor készült a fordítás, azt pontosan megállapítani nem lehet, de hogy nem közvetlenül az eredeti privilégium megjelenésekor, azt bizonyítja az, hogy az eredetin (MÓL R 274 104 cs.) felsorolt molnárok és ácsok közül, kiknek névre szólóan íródott a privilégium, egyik sem szerepel a fordításban. Ebből csak arra lehet következtetni, hogy legalább egy emberöltőnek el kellett telni a fordítás elkészültéig. Ezek szerint tehát az 1720-as évek terméke lehet.12

Az átírás a szlovák tudományos gyakorlatban elfogadott négy változat közül, az ún. oklevél szerinti leírás (diplomaticky odpis)13 alapján készült. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a másolás hű tükörképe az eredetinek. Teljes egészében ezt teljesíteni nem lehetett olyan különleges jelek megléte miatt, mint m rtf fid' j iľ $ . Ezek átírásához a

hangértéküknek közelítő inai betűk lettek használva: s, 1, ss, g. Ez az átírási mód ad leginkább alkalmat arra, hogy a céhstatútum kézművesipar történeti tanulmányozáson túl, nyelvtörténeti forrásul is szolgálhasson.

11. A szlovák nyelv elkülönülési folyamatáról karéi H OR ALEK id. mű 324 - 327. és 370 - 373. p.

12. Persze nem lehet kizárni azt sem, hogy a Lipót által kiadott statútumokból kimaradt molnárok csináltatták c fordítást maguknak.

13. KRAJCOVIC, Rudolf: Textová prirufká k dejinám slovenského jazyka. Uralislava, 1979.113-115. p.

VI