Hausel Sándor (ford.): Gömör Megye molnárainak XVIII. század eleji szlovák nyelvű céhstatútuma (Salgótarján, 1991)
lowstwy Nasseho Uherského Palatínusa Slawne- ho pak Widieku aneb Stoliczy Orawskeg Hlawneho Yspana, tež podobne Yasneho Někdy Knížete a pana Matthiasa druhého, z Božy Milosty Uher skeho Damackeho Chorwatskeho a Slowenskeho ano y Czeske Zemy Krale. Arcziknižete Rakúskeho Wud- ce Burgundského z:e: Radce a powssy Zemy Uherske Mystodržyciho, zprywolenim Privilegj aginich nada- nostech, aproukazanich wecy chwalitebnich wsobe obsaženích a dokázáních. Prohlidagicze pak, aswu Mysl k gegich prozbe unižene pripogice ponewadž my po- dobnim Spusobem, te wssecky a gedenkaždy Artikul a powinosti gegich, wnich zapsané prigate magicze, a gim do gegich společnosti anebo Cechu wtegto sto- liczi nasseg, rownim Spusobem kwyzdwyženy sameg prawdy a prawa widaty, wypsaty Artikuluw tichto aby Sprospechem užiwaly, awedle nich pořádek swůg Chwalitebny wedly, a sprawowaty mohly, ano y snimy wladly. Mellibi pak a tohoby powinni bily, aby gedenkaždy wnich předepsaný, a knim se přidaný a pripogen], hodnu posiusnost zachowawal, powinnost wikonawal a wedle nich se ridil a sprawowal, tohobi sme win- ssowaly ažadaly. Kteréžto sice Artikule, kdy sme mezy sebu rozgimaly a rozwazowaly, a skrze prísažného Stolicy Nasseg Nótáriusa weiikim azrozumi- tedlnim hlasem citáty dopustily age wislissaly a Ano y a Magyar Királyság nádorispánja, tekintetes Árva megye főispánja által, továbbá Ő fensége néhai II. Mátyás isten kegyelméből Magyar, Horvát, Szlavón, Csehország királyának, Ausztria főhercegének, Burgund hercegének stb. tanácsosa, egész Magyarországon helytartója beleegyezésével a bennük mutatkozó dicséretes s felsorolt dolgok miatt. Átnézve továbbá s szándékunkkal kérésükhöz alázatosan csatlakozván, mivel mi hasonlóképpen azon leírt mindenegyes artikulust és az azokban leírt kötelességeiket elfogadván így a törvényességnek s jogaiknak a vármegyénkben társaságunkban vagyis céhünkben való előmozdítására kiadjuk, hogy javukra éljenek vele, aszerint dicséretes rendtartásukat vezessék és igazgathassák, s hogy rendelkezzenek is vele. Ha szükséges, arra kötelesek lesznek, hogy mindenki az abban előírt és nekik adományozott s nyújtott artlkulusokat illő engedelmességgel betartsák, kötelességeiket elvégezzék, aszerint magukat viseljék és magukat ahhoz tartsák, ezt mi kívánnánk és óhajtanánk. Ezen artlkulusokat pedig, miután azokat mérlegeltük és meghánytuk-vetettük, vármegyénk esküdt jegyzője által érthető és világos hangon felolvastattuk. Azokat meghall-
