Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG

szes tanácsos megtagadta a „fcényszeradó" behajtását.

77 A kiterjedt szegénység bizonysága, hogy az 1860-as években az elöljáróságtól sokan kértek és kaptak szegénységi bizonyítványt.

78 Művelődés- és egészségügy Az iskolák a szabadságharc bukása után a korábbinál is rosszabb helyzetbe kerültek, mert az uradalmak — a jobbágyok felszabadítása miatt — megtagadtak minden támogatást. Ugyanakkor az állam sem törődött velük, az elnyomást képviselő megyei vezetők pedig nem óhajtották a nép művelését. Az egyházak szintén nem gondoskodtak az iskolák fenntartásáról (legfeljebb a kántor-tanító természetbeni járandóságát biztosították). Ilyen körülmények között az amúgy is súlyos anyagi nehézségekkel küzdő városra hárult az iskolák és a tanítók fizetésének minden terhe. Mivel az 1850-es évek elején az iskolák épületeinek karbantartására és a tantermek berendezésére pénz sehonnan sem volt, az iskolák szinte használhatatlan állapotban voltak. A balassagyarmati iskolák az 1850-es években — a felső ellenőrzés és felügyelet szempontjából — a pozsonyi iskolai igazgatósághoz tartoztak, ahova néha az espereseket is berendelték, mert a városi iskolák is azok közvetlen felügyelete alatt állottak. Az 1856-ban megjelent miniszteri rendelet szerint a városi és főelemi iskolák II. és III. osztályában bevezették a német nyelv oktatását heti 3 órában. Az 1858-ban megjelent intézkedés szerint a szegény ember, aki a fiát nem küldi iskolába, egy napi fogsággal büntetendő, a gazdag pénzbírságot fizet.

79 Az 1834-ben alapított „Nemzeti Tanoda" magyar nyelvű római katolikus iskola volt két tanítóval és — 1850 körül — 145 tanulóval. A zsélyi gróf Zichy család mint kegyúr 1850-ben még fizette az egyik tanítót, a következő évben azonban ez a támogatás is megszűnt. Az 1850-es évek közepén a hívek adományaiból és az esztergomi érsek segélyéből némileg helyrehozták az épületet

80 A katolikus egyházközség a 60-as évek elején már nagyobb gondot fordított az iskolára: iskolai célra megadóztatta magát, sőt az egyházi közmunka megváltását is tervezte. Az iskola 1864-^ben nyilvános főelemi („főtanoda") 3 tanteremmel és 4 osztállyal.

81 Az 1850—60-as években a Lángné-féle leánynevelő intézet volt a katolikus leányiskola versenytársa, amelynek vezetését Scitovszky hercegprímás az angolkisasszonyokra bízta. Az 1850-es években Lőwe Terézia főnöknő vezetésével 2 apáca tanította a 48 növendéket. 1860-ban az angolkisasszonyok leányiskolája nyilvános jellegűvé vált 4 osztállyal, és most már minden vallású leányt felvettek oda. Az evangélikus iskola már régebb óta működött a városban egy tanteremmel és egy tanítóval. Majd az 1850-es években megnyílt itt a leányosztály is, de később mint külön osztály megszűnt. Bodnár István 1863-ban újságcikkben foglalkozott az evangélikus iskolával. Javasolta még egy tanterem létesítését és további 1 tanító alkalmazását. Az lehetetlenség — írta —, hogy egy nevelő tanítsa az őszes tárgyat a gimnáziumi osztályban is. A tanulók létszáma összesen 154 fő volt.

82 Az izraelitáknak 1851-ig — nem képesített tanítók által vezetett — magániskolájuk volt. Ekkor létesítették a hitközségi iskolát 6 tanítóval (volt köztük tanítónő is). Később azonban ismét megnyílt a magániskola. Erre a hitközségi iskola hanyatlani kezdett, sőt 1853 után be is zárt. 1855-ben újból megnyílt a