Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - III. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG

püspök 1746-ban lépett a divényi uradalom javainak élvezetébe. Amikor valamivel 1768 előtt az uradalomnak Balassa Pál általi bérletét megszüntették, Zichy igyekezett minél nagyobb terheket rakni a balassagyarmatiak vállaira. 1768-ban már nyíltan a város kiváltságainak megtagadását hangoztatta és az őt felkereső városi küldöttség által bemutatott megerősítő okiratokat is magánál tartotta, és a város 1771. évi küldöttségének sem volt hajlandó azokat visszaadni.

54 Terveinek megvalósítását nagyban elősegíteni látszott az 1771. évi úrbéri rendelet. Teljes sikert azonban nem ért el. Balassagyarmaton ugyanis az a fonák helyzet állt elő, hogy bár „az úrbér behozatalának indoka lévén a földesúri kényuraság korlátozása", a város földesurai — gróf Balassa Pál és gróf Zichy Károly — „sokkal kedvezőbbnek találván az úrbért a fennáló viszonyoknál", siettek azt a lakosság számára kötelezővé tenni. A jobbágyok és zsellérek mellett azonban jóval nagyobb számban cenzualisták is voltak, főleg kereskedő és mesteremberek. Ezek „uradalomhozi viszonya úrbórileg nem szabályozott, mert a királyi biztosoknak adott utasítás 26. §-a az úrbéri szabályozás alól kivétetni rendeli az ilyen állapotúakat, azaz nem engedi meg, hogy kézi munkára, robotra szoríttassanak", egyedül készpénz fizetésére kötelezte őket.

55 Az 1771. július 14-én kelt balassagyarmati urbárium első részének 1. §-ában a jobbágytelekre nézve ugyanis azt mondja, hogy egy egész jobbágyhelynek belső telke (házhely, udvar, szérűs és veteményes kert) oly nagy legyen, „aminő két pozsonyi mérő mag alá kívánta tik", ha pedig a belső telek kisebb, akkor azt a külső szántóföldekben vagy rétekben kell kiegészíteni. Ha pedig a belső telek két pozsonyi mérőnél nagyobb volna, akkor a többletet a külső telekbe kell beszámolni. A házhelyek és a külső jobbágyföldek közötti méretek kialkítása szempontjából döntő a 2. §. Eszerint egy egész jobbágy házhelyhez húsz hold (két pozsonyi mérős) szántóföld és hat kaszásra való rét — mivel évenként kétszer kaszálnak — tartozzék.

56 A külső jobbágytelek nagyságát — az előbbiekből kitűnően — gyakran a házhelyek méretei is befolyásolták, csökkentették vagy növelték annak területét, de a valóságban távolról sem az urbárium előírásainak megfelelően alakult a házhelyek és a telkek nagysága. Példa erre a kékkői uradalom 65 és a divényi uradalom 64 — a mezőváros összesen 129 — jobbágy házhelye, amelyeket nem két, hanem csupán egy mér ősnek vettek. Ez a magyarázata annak, hogy az 1773. évi pörben „az uraság maga bevallotta, hogy 130 házhely is telne 80 helyett".

57 Ez a valóságban a következő képet mutatta: Belső telek Külső összes Ezekből a Az összes nagy- mére- egy belső jobbágy kékkői divényi belső telek sága te telekhez telek uradalomé pozsonyi pozsonyi mérő szántó rét mérőben hold kaszás 1 1/2 1 1/2 26 13 1/2 1 — 1 1 1/2 1 1 18 8 3/4 14 8 6 14 3/4 3/4 13 7 16 9 7 12 1/2 1/2 9 4 1/2 96 48 48 48 1/4 1/4 4 2 1/2 2 — 2 1/2 összesen 129 65 64 76