Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
52 Nm. tört. 3. k. 23—24. 53 NH 1922. ápr. 30. A főispán beiktatására megérkezett Máyer János földművelésügyi miniszter, Gaál Gaszton a nemzetgyűlés volt elnöke, Gömbös Gyula pártelnök, Fáy Gyula államtitkár, Eckhardt Tibor miniszteri tanácsos, a sajtó főnöke, Czobor László alispán, Mándoky Sándor tábori főpap, Balogh Kálmán képviselőházi titkár, Róth Sándor az Egységes Párt titkára. Az érkező vendégeket a fellobogózott vasútállomáson a vármegye nevében Nagy Mihály alispán, a város lakossága nevében Humer Ferenc városi főjegyző üdvözölte. 54 NH 1922. nov. 5. Este tisztelgő látogatásokat fogadott a kormányzó: Jeszenszky Kálmán apátplébános a keresztény egyházak, Deutsch József főrabbi az izraelita hitközség, Pongrácz György vármegyei főjegyző a vármegye közönsége nevében, Csompó Ede alispán Hont vármegye közönsége, Petrovácz Lajos törvényszéki elnök az állami tisztviselők, gróf Mailáth Géza a gazdasági szervezetek, Hanzély Gyula gazdasági főtanácsos a társadalmi és kulturális egyesületek, Kreutz Emil takarékpénztári vezérigazgató a kereskedelmi vállalatok, Schumann Rezső elnök az ipartestület, Kovács-Sebestyén József református lelkész a nőegylet, Eszter Aladár MÁV felügyelő a vasutasok, Kardos Gyula evangélikus lelkész az ifjúsági egyletek nevében üdvözölte Horthyt, aM válaszolt az üdvözlésekre. 55 NH 1923. nov. 4. A vármegyeháza lépcsőcsarnokában a szécsényi választókerület 600 tagú küldöttsége „tisztelgett" Bethlen István és kísérete előtt. A küldöttség szónokai Bolgár Miklós, Volent Lajos „törhetetlen bizalomról és támogatásukról biztosították" a miniszterelnököt, és egyben memorandumot nyújtottak át, amely a kerület kérelmeit és kívánságait foglalta magában. Ezután Salgótarján város és a járás küldöttségét vezető Róth Flóris bányafőtanácsos a szónmedence támogatásáról biztosította a kormányt. Végül Balassagyarmat képviselő-testületének küldöttségét Aninger László vezette Rakovszky Iván belügyminiszter elé, hogy megköszönjék a rendezett tanácsú várossá való átszervezés engedélyezését. 56 NmL Bgy. kt. jkv. 1923. nov. 28. — NH 1923. dec. 2. A képviselőket az 1886. évi XXII. tc. 41. §-a értelmében három évenként 6 évre választották, és sorshúzással döntötték el, hogy kik lépnek ki három év múlva a képviselő-testületből. Ennek megfelelően a sorshúzást az elnök kerületenként végezte és a sorsolás eredményét kihirdette. A legtöbb adót fizető polgárok, az ún. virilisták ezen az alapon vettek részt a városi képviselő-testület munkájában. 57 NmL Bgy. kt. jkv. 1923. dec. 28. A megválasztott polgármestert Aninger László, Kutassy Dániel, Erdélyi József, Palicsek Sándor és Raksa Pál küldöttségileg hívták meg, aki üdvözlő beszédet mondott, amelyben vázolta a város fejlesztése terén megvalósítandó programját. 58 NH 1920. máj. 16. 59 Nm. tört. 3.k. 14. 60 NH 1921. jan. 23. A bizottságot Huszár Aladár főispán és Pongrácz György vármegyei főjegyző fogadta. A csehszlovákok azt az álláspontot képviselték, hogy az Ipolyon túli területért kárpótlást nem adnak — azon meglepő indokkal —, mivel a balassagyarmatiaknak módjunkban van elköltözni és csehszlovák alattvalónak lenni. A bizottságnak átadták a város képviselő-testületének ez irányban hozott határozatait, továbbá a Nógrád vármegyei Területvédő Liga elnökének, Pongrácz Györgynek irányításával gyűjtött aláírásokat. A határozatban öntelten hivatkoznak — angol és magyar nyelvű szövegben — arra, hogy a csehszlovákokat egy ízben már kiverték a városból és újból kivernék, ha betennék ide a lábukat.
