Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
ki „hódolatát". A hadgyakorlatok a megye területén zajlottak le, majd befejezése után szeptember 21-én a király az udvari vonattal elutazott Balassagyarmatról. Előzőleg 2000 ft-ot adományozott az építendő balassagyarmati gimnázium céljaira. 26 NLHH 1893. 49. sz. — Uo. 1893. 42. sz. — BOROVSZKY 558. — Az 1894. május 26-i képviselő-testületi közgyűlésen Szontágh Pál belső titkos tanácsost s örökös főrendiházi tagot „a város szellemi és anyagi fejlesztésére és felvirágzására irányult törekvése és cselekedetei által tett kitűnő érdemei elismeréséül" egyhangúlag megválasztották Balassagyarmat díszpolgárává. A díszpolgári oklevél ünnepélyes átadása az 1895. januári díszközgyűlésen történt a városházán. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1894. máj. 26. — Uo. 1895. jan. 27 NHE 1896. 18. sz. — BOROVSZKY 559. 28 NmL Bgy. kgy. jkv. 1896. — BOROVSZKY 559. — NHE 1S96. 18. sz. 29 NHE 1896. 10. sz. — Uo. 1896. 16—18. sz. — Uo. 1896. 21. sz. 30 NmL Bgy. kgy. jkv. 1897. okt. A rendkívüli megyei közgyűlésen Török főispán emlékezett meg a királyné tragikus haláláról, akinek Budapesten felállítandó szobrára 1000 ft-ot szavaztak meg. 31 Az 1898. évi törvény értelmében megyei közgyűlésen tárgyalták a helységek nevének rendezését. 32 NmL Bgy. kgy. jkv. 1867. jún. — Uo. 1869. ápr. 33 NmL Bgy. kgy. jkv. 1886. szept. — Uo. 1891. máj. — Uo. 1895. jún. 34 Mivel a 70-es évek közepének vasútépítési terve (Salgótarján—Balassagyarmat— Ipolyság—Szob), amely biztosította volna városunk összeköttetését a megye nagy részével, nem valósult meg, Balassagyarmat ismét kimaradt a forgalomból. Ezért önmagát is vádolta, hogy saját szűk látókörével s ellenzékieskedésével elősegítette Losonc fejlődését. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1867. 35 NmL Bgy. kgy. jkv. 1889. — NLHH 1889. 36 NLHH 1890. 16. sz. — Uo. 1890. 17. sz. — Uo. 1890. 18. sz. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1890. ápr., máj. 37 Az ipolyság—balassagyarmati vasútvonal 1891-ben való megnyitása nem oldotta meg a város közlekedésének problémáját, hiszen ezzel a megye legtöbb községével nem került összeköttetésbe. A város fejlődése érdekében szükséges volt a Losonc—Hatvan és a Balassagyarmat—Ipolyság vasútvonal Összekötése a megyét nyugati—keleti irányban átszelő vonallal és ehhez kapcsolódva a Galga völgyében összeköttetés teremtése a balassagyarmat—hatvani fővonal között (Aszódnál). Az Aszód—Balassagyarmat—Losonc között tervezett vasút építéséhez 1892ben a megye is hozzájárult, s a 400 000 ft hozzájárulást is megszavazta a többség. A losonci bizottsági tagok inkább a nógrádverőce—balassagyarmat—losonci vasút kiépítését akarták, mert ez Losonc közvetlen érdeke volt, az aszódi vonal viszont Balassagyarmatnak volt előnyösebb. 38 NLHH 1893. 49. sz. — Uo. 1893. nov. 39 A helybeli lap válaszul kifejti, hogy nemcsak a város, hanem a megye jelentős részének érdekeit is képviselik. A Losonc és Vidéke alábbi sorai is sértették városunkat: ,,Balassagyarmat mesterséges fejlesztését illetőleg nem kell semmi egyéb, mint egyetlen váratlan akadály eljövetele, s összerogyik minden..." A Nógrádi Lapok válasza, hogy „nem hisszük, miszerint... Losonc város polgársága képes lenne arra közreműködni, hogy Balassagyarmat helyén is éktelen pusztaság támadjon". — NLHH 1890. 16. sz. 40 NmL Bgy. kgy. jkv. 1867. júl. 5. — NmL Nm. kgy. jkv. 1867.