Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

határozták meg: „A főbírónak — ki az első helyet foglalja el — jobbkezén ülni fog a törvénybíró, utána a jegyző, ezután a számvevő, balkezén pedig a kisbíró, utána a perceptorok, ezek után a kapitány, s mind ezeket mind két részrül követni fogják az esküdtek, hivataluk kora és régibbsége szerint." December 6-án és 1836. január 14-én a város lakosainak egy része — mivel elégedetlenek a főbíró működésével és már hat év óta nem volt „építő szék" — annak mielőbbi megtartását kérte az uradalmaktól. December 6-án a lakosság egy másik része azt a vádat hozta fel Gebhardt ellen, hogy a Dévény Istvánt hivatalából eltávolító végzést a jegyzőkönyvből „kimetszvén, ezáltal a jegyzőkönyv hitelességét megfertőztette légyen". A lap visszahelyezését és elégtételt kérnek. 221 NmL Bgy. jkv. IV. 1835/86., 116., 1835. nov. 7. és dec. 6. — 1836/6., 7. és 10., 1836. jan. 14. és 20. 222 NmL Bgy. jkv. V. 1841/282., 1841. júl. 3. 223 NmL Bgy. jkv. V. 1841/322. és 325., 1841. júl. 17. és 18. 224 NmL Bgy. jkv. V. 1841/342., 344., 352—353., 453., 473—474., 1841. júl. 24. és okt. 31., okt 9. és 16. — BJN 299—301. 225 NmL Bgy. jkv. V. 1842/136., 1842. ápr. 2. 226 NmL Bgy. jkv. III. 1817/20. 1817. febr. 1. — IV. 1836/213. 1836. szept. 3. — 1840/32. 1840. febr. 22. — VI. 1844/124. 1844. márc. 3. 227 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/565., 1844. nov. 9. 228 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/264., 321., 491., 497., 519. 1844. jún. 8., júl. 7., szept. 7., okt. 1. 229 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/521., 537., 565., 624., 626. 1844. akt. 5., 26., nov. 9., dec. 7. 230 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/683. 1844. dec. 21. 231 NmL Bgy. jkv. a fontosabb ügyszámok: VI. 1844/20., 27., 29., 47,, 48., 49., 50., 81., 435., 663., 664., 749. 1844. jan. 11., 24., 25., febr. 5., júl. 7., okt. 4., nov. 25. — 1845/74., 101. 1845. febr. 1., febr. 7. 232 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/663., 749., 759. 1844. okt. 4., nov. 29., dec. 3. 233 NmL Bgy. jkv. VI. 1844/130. 1844. febr. 14. 234 NmL Bgy. jkv. VI. 1845/51., 74., 76., 88. 1845. jan. 15., febr. 1—2., 8. — OL Zichy fol. 222—225., 421. 235 NmL Bgy. Jkv. VI. 1836/206., 1836. aug. 19. — I. 1787: 5 htt. 7582. — 1789: 75/a htt. 21 394. — 1794: 126/b Csalár 1794. szept. 26. — 1797: 164/a 1797. szept. 18. — 1807: 186/a 1807. szept. 2. 2361798-ban szinte felfedezés számba megy az egyik megyei rendelet megállapítása, hogy a gyakori tűzesetek oka nemcsak a nyitott tűzhelyek használata és a pipázás, hanem az is, hogy a kendert a kemencékben és a szobákban szokták szárítani, amit szigorúan megtiltanak. Még 1809-ben is hoztak ez ellen intézkedést — NmL Bgy. jkv. I. 1788: 56/a htt. 33158. — 1787: 22/a htt. 2660. — 1798: 162/a 1798. jún. 18-i vm. kgy. határozata. — 1798: 170/b 1798. okt. 3. Kiskürtös. — 1809: 203/b Balassagyarmat 1809. okt. 21. 237 NmL Bgy. jkv. szétszórtan minden évben. A fontosabbak: II. 1815: 16., 1815. márc. 4. — Űj 8 akós vízipuska rendelése Müller Ferenc budai harangöntőnél: 1816: 132., 1816. aug. 10. — Tűzoltószertár építése: 1816: 178—183. 1816. nov. 7. és 20. — Szalma helyett a zsindellyel való tetőfedés kötelezővé tétele: 1832: 87. 1832. máj. 26. — Bőrből készült kannák használata a tűzoltásnál: 1834: 23. 1834. febr. 8. — NAGY IVÁN (NmL NIS i.m.) ezt írta 1847-ben: „Volt itt egy tűzőrségi társulat is, mely ... alakult a végből, hogy a társulat által fizetendő vörös sapkás tűzőrök által a tűzesetekkor történni szokott rendetlenségek és zavarok elhárít-