Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A MAI BALASSAGYARMAT
eredmény, hogy a Szántó Kovács János Szakközépiskola egészségügyi részlege számára két új tanterem épült a kórház területén. A bennük folyó elméleti és gyakorlati oktatás egyik biztosítéka az egészségügyi ellátás színvonalának emelése városunkban. Az irodalmi hagyományokban meglepően gazdag régi Balassagyarmat alig hagyott ránk képzőművészeti alkotásokat. Tudunk arról, hogy a megye nemessége rendszeresen megfesttette — és a volt megyeházán elhelyeztette — a szűkebb pátria és a haza nagyjainak képeit. Ezek azonban a második világháború során megsemmisültek. Figyelemre méltó festmények és szobrok láthatók a város katolikus templomában és voltak találhatók a Szerb utcai „Ráctemplomban". A köztéri műalkotások azonban — az egyetlen Madách és az egy-két első világháborús szobron kívül — szinte teljesen hiányoztak a régi Balassagyarmaton. Ahhoz egy közösségi társadalomnak kellett elkövetkeznie, s ezen belül Balassagyarmatnak valóban gyökeres változáson kellett átmennie, hogy a közterekre a város egész közösségét gyönyörködtető, s ízlésben, eszmeiségben nevelő szobrok, emlékművek kerüljenek. A kiemelkedő eredmények ebben a tekintetben is a hatvanas évek második felében jelentkeztek. 1958-ban — születésének 100. évfordulóján — emléktáblát kapott a Balassi Gimnázium falán a századforduló jeles költője, a városban tanító Komjáthy Jenő. Halálának 50. évfordulóján, 1960-ban készült el Mikszáth Kálmán szobra a Köztársaság téren. Utánuk a szobrok, emlékművek és emléktáblák egész sora jelent meg a város terein és falain. 1967ben emléktáblával hódolt a város az Anyegint fordító Bérczy Károlynak halála 100. évfordulóján. Ugyanebben az évben — az ötvenedik évforduló alkalmából — avattuk fel a balassagyarmati Hősök terén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékművét. 1969-ben a Tanácsköztársaság megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünnepeltük. Ekkor leplezte le a város lakossága a Tanácsköztársaság hőseit idéző szobrot a Lenin lakótelepen. Ugyanebből az alkalomból emléktáblával áldozott a cseh intervenciósok elleni harcban hősi halált halt vasutasoknak és a balassagyarmati kommün olyan kiemelkedő egyéniségeinek, mint Lékai János, Mikó Pál és Murár Lajos. Emléktáblát helyeztünk el ez alkalommal a városháza és a volt megyeháza falán is. Köztereink, parkjaink újonnan felavatott szobrai ugyancsak nagy nyereségnek számítanak. Az Ifjúság útján levő Lovagló fiú, a Palóc menyecske a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet előtt, az Anya gyermekével a kórház parkjában; Balassi, Petőfi, Dózsa szobra a róluk elnevezett iskolákban mindmind szemet gyönyörködtető és nevelő hatású művészi alkotások Balassagyarmat legújabb kori életében. Szobrot kapott a városunkban született múlt századi nagy muzsikus, Rózsavölgyi Márk, akinek emlékét egyébként Réti Zoltán, a zeneiskola igazgatója monografikus igényű könyvével is idézi. Készül a Templom utca 10-ben gyermekeskedő Szabó Lőrinc és a múlt századi jeles történész és múzeumalapító Nagy Iván szobra is. Városunk lendületes fejlődése kiváltotta a szellemi élet egészséges lokálpatriotizmusát is. Helyi kezdeményezések eredményeképpen Balassagyarmat egyre többször tűnik fel — különböző vonatkozásaiban — a helyi és az országos lapok (Magyar Hírlap) hasábjain. Irodalmi hagyományainak több cikket, tanulmányt szentelt már a Palócföld című megyei folyóirat és a Magyar Nemzet. Az utóbbi években városunk többször volt szereplője különböző rádió- és tv-