Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A MAI BALASSAGYARMAT

A hetvenes évek első felében Balassagyarmat mezőgazdasági területein a munkaigényesebb, kézierőt igénylő kapásnövények termesztése — az egyetlen dohányt kivéve — jelentősen csökkent. Ezzel szemben fokozatosan növekedett^ a kevésbé munkaigényes, gépesített kezelésű takarmánynövények termelési területe. A növénytermesztés tehát mindinkább az állattenyésztés szolgálatában áll az Ipoly völgyében. Balassagyarmaton a sertés- és szarvasmarhaállomány párhuzamos fejlesztése a fő feladat. Itt székel — a városon, sőt a megyén is túlmutató hatáskörrel — az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság központi hivatala. 1972-ben befejeződött székházának bővítése és korszerűsítése. Az építkezéssel párhuzamosan stílbútorüzem létrehozásán fáradozik. Ugyancsak a város súlyát növeli — a megyén túl is — az Erdőfelügyelőség, amelynek Kertész utcai emeletes épülete szintén ebben az időben készült el. Az ipar és a mezőgazdaság továbbfejlesztése szinte teljes mértékben megoldotta a foglalkoztatottság kérdését. Joggal hangozhatott el még 1971-ben a városi tanács ülésén: „Ma már Balassagyarmaton és a vonzáskörében lakók részére megfelelő munkalehetőségeket tudunk biztosítani..." A munkahelyek számának növekedése és a munkalehetőségek jellege meghatározólag hat Balassagyarmat társadalmának szerkezeti változásaira. Erőteljesebbekké válnak azok a tendenciák, amelyeket már az előző tervidőszakban is megfigyelhettünk. Ezeknek a strukturális átalakulásoknak nem kis szerepe van abban, hogy városunk párt- és állami szervei biztonságosan tervezhetnek. „A III. ötéves terv eredményeképpen megváltozott társadalmi struktúránk visszahat a IV. ötéves tervidőszak fejlesztési célkitűzéseire és zökkenőmentes átmenetet biztosított az új ciklusba lépéshez" — állapítja meg az 1972-ben megjelent Balassagyarmat című városi kiadvány. Tovább folyik — de felerősödve és sokkal lendületesebben — Balassagyarmat építészeti és kommunális fejlesztése is. A hetvenes évek első felének településfejlesztési programját 1971. július 29-én fogadta el a városi tanács. A tervezet szerint öt év alatt 1144 lakás épül Balassagyarmaton. Űj lakásokkal gyarapodik a már meglevő három lakótelep. Tovább épül és modernizálódik városunk fő útja, a Rákóczi út. Megindulnak az építési munkálatok a Jószív utca, valamint a Rákóczi fejedelem útja között. Az itt felépítendő új lakótelep Nógrádi Sándor nevét viseli. Tovább terjeszkedik a város — jórészt magánerőből történő építkezés révén — a délkeleti részeken és a víztorony környékén. De figyelemmel van a tervezet a városképet rontó foghíjak beépítésére is. A városközpont rekonstrukciója ugyancsak megszakítás nélkül folyik. A korábbi reprezentatív épületek mellé felzárkózott az új háromszintes városi pártszékház. Mellette a frissen felújított Kollégium és az Egészségház épülete őrzi a múlt század, illetve a századelő immár történelmi hangulatát. Befejezéshez közeledik az új ABC-áruház és az ÁFÉSZ éttermének építése, s a rekonstrukció második szakaszában 38 üzlet került korszerűbb körülmények közé a városközpontban. A városmag úthálózatának megújítása és elavult épületeinek szanálása együtt járt a volt megyeháza előtti tér kiszélesítésével, szabályozásával és parkosításával. Az így nyert tér napjainkban a legüdébb és leghangulatosabb része Balassagyarmatnak, s máris igen nagy népszerűségnek örvend. A dinamikus változások korát éljük Balassagyarmaton, de ezeknek a változásoknak közepette is hűen őrizzük az ősi város tradicionális vonásait. 31* 483