Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI

elérését tűzte ki célul, hogy a tanácsok területük igazi gazdáivá váljanak. A kongresszus irányelvei alapján 1954 szeptemberében az országgyűlés új tanácstörvényt fogadott el.

30 Az 1954. évi X. törvény alapján Balassagyarmat járási jogú tanács választására kapott lehetőséget, és közvetlenül a megyei tanács irányítása alá került. A tanácsválasztások idején azonban a kommunisták és a szocializmus pártonkívüli hívei mellett erőteljesebben hallatták hangjukat olyan emberek is, akik a fordulat éve után kivonultak a politikai életből, valamint érezhetően fokozódott az ellenséges propagandatevékenység. Ennek ellenére a megválasztott 80 főből álló új városi tanács zömében olyanokból tevődött össze, akik az előző évek során is fáradhatatlanul tevékenykedtek a szocialista társadalom építésén és közmegbecsülésnek örvendtek. A városi tanács munkájának a megújhodása szempontjából jó kiindulópontot jelentettek azok az intézkedések, amelyek a törvényesség megszilárdítását, a demokratikus szellem érvényesülését szolgálták mind a megyében, mind a városban. Ennek szellemében egészséges kezdeményezések születtek, hogy a tanács valóban betölthesse a feladatát. A kezdeményezések azonban nemsokára megrekedtek és jobbára csak a próbálkozások színvonalára sülylyedtek. A helyzet ilyen alakulása lényegében az MDP 1955. márciusi határozatával, pontosabban végrehajtásának megyei és városi következményeivel függött össze.

31 A határozat ugyanis sajátos hatást váltott ki a városban. A párt- és tanácsi vezetők nagy része megelégedéssel fogadta a határozatot város-, illetőleg megyeszerte. Ugyanakkor a párttagság jelentős hányadában és a lakosság körében bizonytalanságot, sőt riadalmat keltett. Mindez természetesen tükröződött a tanácsi tevékenységben is. A megyei pártbizottság 1955 nyarán a tanácsi munka megjavítása érdekében kezdeményezte a személyi állomány alkalmassági szempontból történő megvizsgálását. A balassagyarmati tanács hivatali dolgozóinak — a fentebbi szempontból történő —felmérésére 1956 januárjában került sor. A városi tanács apparátusának az összetétele a következő képet mutatta: A tanácsi tisztviselők között — bár az időközbeni változásokra, fluktuációra a felmérés nem utal — meglepően kevés az eredetileg munkás, s főleg a paraszt. Ezt a hiányt aligha pótolhatta a munkás- és parasztszármazásúak, valószínűleg a fiatalabb nemzedékhez tartozók viszonylag magasabb száma és aránya. Ugyanakkor kifejezetten magas, lényegéiben meghatározó jelentőségű és súlyú a származás, s különösen az eredeti foglalkozás szerinti alkalmazotti kategória. Az ide vonatkozó adatok azt sejtetik, hogy nem csupán a régi, hanem az újonnan beállított tisztviselők között is az alkalmazottak vagy Megnevezés Származás Eredeti foglalkozás szerint fő fő Munkás 10 6 Paraszt 10 1 Értelmiségi 2 4 Alkalmazott 18 31 Egyéb 4 2