Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI

különös tekintettel a pártépítési munka eredményeire.

11 Majd — a Központi Vezetőség 1950. február 10-i határozatának megfelelően — újjáválasztották a 28 tagú városi választmány és a 9 tagú végrehajtó bizottság tagjait. A végrehajtó bizottságnak Kovács P. István, Mészáros Antal, Barta Margit, Fonódi Pál, Kojnok Gyuláné, Tabach Anikó, Moskovics Sándor és Strausz Mihály, valamint Nóvák János titkár lettek a tagjai.

12 Ezekből a testületekből már nem kevesen hiányoztak azok közül, akik Balassagyarmaton a felszabadulás óta vagy még korábbról, az MKP-ban, illetőleg az SZDP-ben fontos szerepet töltöttek be, áldozatos munkát végeztek. Emellett szinte egyetlen olyan párttag sem kapott azokban helyet, aki foglalkozás szerint dolgozó paraszt lett volna. Ezek a körülmények természetesen elkerülhetetlenül feszültségeket teremtettek a párttagság soraiban is, s megnehezítették a pártvezetőség munkáját, amely egyébként is nehezen birkózott meg az eléje tornyosuló feladatokkal. így különösen sok energiáját kötötte le a cséplés és a beszolgáltatás zavartalan lebonyolítása, a kulákság elleni harc „vitele", a tervkölcsönjegyzési előírások túlteljesítése, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség létrehozásának előkészítése, valamint a megye szókhelyének Balassagyarmatról Salgótarjánba való áthelyezésének az ügye. Az előbbiek közül még a begyűjtési előirányzatok teljesítése terén mutatkoztak a legkézzelfoghatóbb eredmények. Nóvák János városi titkár 1950. december 17-én az alapszervezeti titkárok értekezletén arról számolhatott be, hogy a város kenyérgabonából 203 %-ra teljesítette a begyűjtési tervét.

13 Kiemelkedő politikai eseménye volt a város életének a helyi tanácsok életre hívása, a tanácsrendszer bevezetése Magyarországon. A törvényes előírásoknak megfelelően — a Nógrád megyei Tanács június 15-én történt megalakulása után — 1950. augusztus 15-én Balassagyarmaton is sor került a 91 rendes és 46 póttaggal rendelkező városi tanács alakuló gyűlésére, ahol 11 tagú Végrehajtó Bizottságot választottak.

14 Ez a lépés jó lehetőséget biztosított a közigazgatás továbbfejlesztésére és az október 22-én sorra kerülő első tanácsválasztás előkészítésére. Az első tanácsválasztási nagygyűlésre október 15-én került sor a városi ligetben. Az előadó Gyárfás János, az MDP megyei titkára volt. A résztvevők a szakszervezeti székház elől szervezetten vonultak fel a nagygyűlésre.

15 A választási agitáció középpontjába négy fő kérdést állítottak: 1. a béke védelmét; 2. a tanácsok jelentőségét és szerepét; 3. a felszabadulás után elért eredmények ismertetését; 4. az első 5 éves terv megvalósítására való mozgósítást. A széles körű agitációs és propagandatevékenység, valamint az alapos szervezőmunka eredményeként a választások a kívánt eredménnyel jártak. A népfront javaslata alapján — a jelölőgyűlések után — került sor a város szinte minden rétegét magában foglaló 80 tagú városi tanács megválasztására. A városi tanács 1950. október 30-án tartotta alakuló ülését, ahol 11 tagú végrehajtó bizottságot választott: Klincsok József né, Litovszky András, Kovács P. István, Nóvák János, Kojnok Gyuláné, Baráth Mihály, Bencze József, Tóth József, Bakacsy László, Jancsók János és Molnár János személyében. A VB elnökévé Kovács P. István kazári bányászt, elnökhelyettesévé Tóth Józsefet és titkárává Bakacsy Lászlót választották.

16 Így tehát Kovács P. István, a város polgármestere lett az első tanácselnök. Kovács P. István a párt megbízásából vállalkozott e nehéz és bonyolult feladatokkal járó tiszt-