Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI

A város haladó közvéleménye megelégedéssel fogadta a Magyar Függet­lenségi Népfront 1949. február 1-i nyilatkozatát, mely állást foglalt az MDP szocializmust építő politikája mellett. 3 Az MFN Ideiglenes Országos Taná­csának megalakulása, majd a népfront helyi bizottságainak megválasztása a pártok együttműködése további megszilárdításának és az erőket olykor még megosztó pártversengések megszüntetésének az irányában hatott, valamint elő­segítette a legszélesebb osztályszövetség létrehozását — az MDP vezetésével — a szocialista építőmunka érdekében. Ennek a folyamatnak fontos állomása a Magyar Függetlenségi Népfront 1949. márciusi I. kongresszusa, amely lénye­gében új alapokra helyezte az MDP és a többi párt, illetőleg tömegszervezetek kapcsolatát. 4 A kongresszus után országszerte, így Balassagyarmaton is ren­dezett népfrontgyűlések, ahol a szónokok a béke védelméről és az első 5 éves terv célkitűzéseiről beszélnek, mintegy az előkészítését jelentik az 1949. május 15-re kiírt újabb országgyűlési választásoknak is. 5 A népfrontmozga­lomban tömörült pártok közös program — a béke védelme és az ötéves terv — és közös lista alapján vettek részt a választási küzdelemben. A városban — a megyei útmutatások figyelembevételével — indult meg a választási munka. A politikai felvilágosító tevékenység segítésére az MDP megyei bizottsága a salgótarjáni szénmedencéből jelentős számú kommunis­tát küldött Balassagyarmatra. S ezek jól egészítették ki a helyi kommunis­ták és a velük együtt dolgozó többi párt tagjainak, s főleg az ifjúsági szer­vezetek képviselőinek valóban sokoldalú és hatékony választási agitációs és propagandamunkáját. A megfelelő előkészületeknek köszönhetően a választások ezúttal igazi népünnepéllyé, a szocializmus erőinek látványos politikai demonstrációjává váltak a városban is. A választás napján — a feldíszített szavazóhelyiségek előtt — már a kora reggeli órákban úttörők és SZIT-esek dallal és tánccal köszöntötték a választópolgárokat. A válasz­tók maguk is — a zászlókkal és virágokkal díszített városban — utcánként, intézményenként, hivatalonként és üzemenként gyülekezve együtt indultak a szavazóhelyiségekbe, hogy éljenek választópolgári jogaikkal. Balassagyarmat 7183 szavazati joggal rendelkező polgára járult az urnák­hoz, és közülük 7163-an adták le voksukat a népfront jelöltjeire. Mindössze 11-en szavaztak a népfrontlista ellen és 9 szavazatot nyilvánítottak érvény­telennek. 6 Ez a 99,7 %-os szavazati arány jobbnak bizonyult a megye 98,1 %-os, illetve az országosan elért 95 %-os választási eredménynél. 7 A szava­zás befejezése után a SZIT ifjúsága a városi parkban rendezett kultúrmű­sorral, majd éjfélig tartó zeneszóval szórakoztatta a balassagyarmatiakat. 1949. május 17-én Takács Vilmos, az MDP városi titkára értékelte a vá­lasztási munkát és a szavazás eredményét. Rámutatott: „Ez az eredmény óriási jelentőségű Balassagyarmaton, hisz 1947-ben a Barankovics-féle reak­ciós párt aratott 67 %-os győzelmet." 8 A májusi választás feltétlenül a népi demokrácia melletti politikai demonstráció volt a városban. De az MDP he­lyi vezetői tudatában voltak annak is, hogy sokan nem tisztán meggyőződés­ből, hanem csak „formaságból" szavaztak a népfrontra. A választás eredmé­nyeként teljesen új összetételű képviselő-testület kezdhette meg a működé­sét, amelyben az MDP tagjai bizonyos fokig várakozáson felüli létszámban foglaltak helyet. Mindenesetre az MDP részesedési aránya olyan volt a ha­talom e helyi legfontosabb szervében, amellyel eleve eldönthette a napirend­re kerülő kérdések sorsát.

Next

/
Thumbnails
Contents