Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

megháromszorozódott. Ezzel most már megelőzte a szociáldemokrata pártot, amely csak 0,3 %-kal tudta növelni szavazatainak számát. A baloldal helyzetét javította, hogy a Nemzeti Parasztpárt ugyancsak valamelyest (0,4 %-kal) gyarapította szavazatait. S ezzel a baloldal a szavazatok közel 25 %-át szerezte meg, amellyel ugyan még mindig lényegesen elmaradt a szóban forgó pártokra jutó szavazatok országos átlagától, s főleg a „szomszéd vár", Salgótarján úgyszólván elsöprő arányú és méretű kommunista, illetőleg baloldali választási győzelmétől, mégis figyelemreméltó sikert ért el. A koalíciós pártok 28,3 %-os szavazati részesedése — a kisgazdapárt szavazatait is figyelembe véve — feltétlenül a népi demokratikus erők helyzetének megszilárdulásáról tanúskodott, a korábbinál jóval kedvezőbb feltételeket teremtett a jövőbeni politikai küzdelmek szempontjából. A kisgazdapárt — az előző választás 83 %-os eredményével szemben — mindössze a szavazatok 3,8 %-át tudta megszerezni. Ez az egyébként — csak a számadatokat tekintve — katasztrofális méretű vereség bizonyos vonatkozásban pozitív jegyeket is hordott. Mégpedig mindenekelőtt azt, hogy a polgári jobboldallal szembeforduló kisgazdapárti vezetők és szavazóik őszintén együttműködtek a baloldallal és igenelték, legalábbis elfogadták a népi demokrácia továbbfejlesztéséből adódó feladatokat. Az egyházi reakció és a régi rendszer minden rendű és rangú hívei, az alkalmazottak, a közigazgatási tisztviselők, valamint a kereskedők és kisiparosok jelentős része, az árdrágítók és üzérkedők hadával együtt a Barankovics-féle Demokrata Néppártot támogatta. Így fordulhatott elő, hogy az 1947-es választáson ez a párt 67 %-os szavazati arányával abszolút többséget szerzett a városban. A Demokrata Néppárt ilyen arányú választási győzelméhez az is hozzájárult, hogy ebben a választókerületben sem a Pfeiffer-féle Magyar Függetlenségi Párt, sem Slachta Margit Keresztény Női Tábora nem indult. Mindez lehetővé tette, hogy a népi demokratikus rendszer Összes ellenfelei, illetőleg ellenségei a Demokrata Néppárt mögé tömörüljenek. Ugyanakkor Barankovicsék helyi szavazói között — a jobboldali és népellenes elemek mellett — bőven voltak olyan becsületes dolgozó emberek is, akik a sokféle nehézség és az ellenséges propaganda megtévesztő szólamai hatására, nem kevésbé pedig az e pártnak nyújtott egyházi támogatás folytán csatlakoztak ide. Annál is inkább, mert a városban a Demokrata Néppártnak nem volt, illetőleg nem voltak nagylétszámú kiépített szervezetei. Sőt, a választások után ez a párt lényegében nem törődött a szavazóival. Ezek a többségükben dolgozó emberek a szó valódi értelmében nem voltak reakciósak, csak átmenetileg a reakció befolyása alá kerültek. A választáson még induló Magyar Radikális Párt elsősorban a szociál^ demokrata párt rovására szerzett viszonylag nagyobb számú (233 fő) szavazatot. Ezzel szemben a Balogh páter által vezetett Független Magyar Demokrata Pártnak csak (0,6 %) töredékszavazatok jutottak. A Polgári Demokrata Párt, amely már 1945-ben is indult, lényegében 0,1 %-os szavazati arányával teljesen elhanyagolható „tényezővé" vált. Az említett pártok eredményei külön-külön bármennyire is nem voltak jelentősek, sőt az FMDP és a PDP esetében még számottevőek sem, együttes szavazati eredményeikkel már számolni kellett. Mégpedig elsősorban azért, mert ezek a pártok a baloldallal szemben — különösen a választások után — elég lojálisán viselkedtek. S ez azt jelentette, hogy a DNP-vel szembenálló tábor a szavazók l/3-át