Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

gyobb figyelmet — a határozat értelmében — szervezeti erejének és tomegbef olyasának növelésére. E munkát nagymértékben segítette, hogy 1945 júniusában megalakult a Magyar Kommunista Párt Járási és Városi Bizottsága. A függetlenségi front pártjainak megegyezése alapján lényegében ilyen körülmények között került sor az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások kitűzésére. A választás kiírásával a baloldali erők célja mindenekelőtt az állami életben fennálló ideiglenesség megszüntetése és a politikai erőviszonyok tisztázása volt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés VIII. törvénycikke a nemzetgyűlési választásokról 1945. szeptember 16-án jelent meg. Ez a választójogi törvény szabályozta az egész választási előkészítő tevékenységet és a választások lefolytatását.

49 Az MKP választási programját a Szabad Nép 1945. szeptember 23-i száma tette közzé. A program körvonalazta az ország újjáépítését célzó 3 éves tervet, s ezen belül a lakosság életkörülményeinek javítását, a pénz értékének megszilárdítását, valamint állást foglalt a szabad vallásgyakorlat és a családi élet védelme mellett. A program megjelenése előtt a Magyar Kommunista Párt Nógrád megyei Bizottsága már átfogó munkatervet dolgozott ki a választás egész időszakára. 1945. augusztus 26-án ismertették ezt a megye összes pártszervezetének titkáraival és propaganda vezetőivel.

50 Ezután kezdődött meg Balassagyarmaton is a helyi pártszervezet választási előkészülete. A városban több gyűlést tartottak, ahol ismertették a választás politikai célkitűzéseit és a várospolitikai feladatokat. A kórházban az egészségügyi dolgozók gyűlésén 40-en és a nők részére szervezett összejövetelen 45-en vettek részt. Az értelmiségi ankéton október 31-én meglepően sokan, 120-an jelentek meg. Az MKP helyi szervezete népgyűlést is szervezett, amelynek központi előadója Pogány Róbert volt. A népgyűlés iránt azonban a város lakossága nem nagy érdeklődést tanúsított.

51 Az agitációs munkáról készült egyik jelentés megjegyzi, hogy a hivatali légkör nehezen oldódik, ugyanakkor rámutat: „Balassagyarmaton nagyon rossz az ellátás és ez is hátráltatja a párt munkáját."

52 Nehezítette a választási agitációt az is, hogy az erős vallási befolyás alatt álló lakosságot a katolikus papság nyíltan biztatta, hogy adja szavazatát a kisgazdapártra. Ehhez alapos bátorítást meríthetett a papság Mindszenty József hercegprímás emlékezetes „választási pásztorlevelé"-ből. A választási munka segítésére Salgótarjánból és Budapestről is érkeztek aktívák. A városi pártszervezet káderese arról tett jelentést a megyei bizottságnak, hogy a választási munkára kiküldött elvtársak a kellő helyi ismeret hiányában, az agitációs és szervezési feladatokat csak sok nehézséggel tudták elvégezni és minden kis eredményért nagyon meg kellett dolgozni. A megyei pártbizottság — a felsőbb szerv figyelmeztetésére — szeptember 13-án foglalkozott Balassagyarmatnak mint megyeszékhelynek a helyzetével. A választáson induló pártok nagy lendülettel végezték előkészületeiket, agitációs és szervező munkájukat. Ezen a téren kétségtelenül a kisgazdapárt járt elől, ami később a választás eredményeiben is megmutatkozott. Balassagyairmat politikai heílyzete — a baloldal, s főleg a kommunista párt szempontjából — az országosnál rosszabb volt. Ez már önmagában is jó lehetőséget kínált a kisgazdapártnak tábora növeléséhez. Ugyanígy az a körülmény, hogy keresztény színezetű ellenzéki párt önállóan nem lépett fel, nem vett részt a választási küzdelemben, szintén a kisgazdapárt malmára hajtotta a vizet. így a választási kampány idejére vonatkozóan is alapjában véve időszerűnek lehet tekinteni azt a megállapítást, mely szerint „A jobboldali erők-