Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

csak a kommunisták osztanak földet".

43 Mindezek ellenére azonban az igényjogosultak egyre jobban sürgették a földosztás végrehajtását, illetőleg befejezését. Balassagyarmaton különösen nagy volt az érdeklődés a házhelyek iránt. Rövid idő alatt 700~an nyújtották be a házhely iránti igényüket. A Földigénylő Bizottság elbírálása alapján 620-an részesültek házhelyjuttatásban, s erre a oélra 135 kat. holdat vettek igénybe.

44 A házhelyek nagysága átlagosan 350 négyszögölnek felelt meg, de 200 négyszögöl alatt, illetve 600 felett nem lehetett. Az alábbi táblázat világosan mutatja, hogy Balassagyarmaton a földreform során milyen földnagyság arányban osztották fel a földet az igényjogosultak között :

45 A népesség A földhöz- A házhelyhez A földosztásban részesültek közül száma juttatottak juttatottak 0—1 1—3 3—5 5—8 8—15 15-nél több száma kat. hold földterületet kaptak 10 831 239 620 31 99 89 24 5 1 A városban ezek az arányok feleltek meg a legjobban a földosztásról szóló rendelet szellemének. A földosztás Balassagyarmaton is megváltoztatta a gazdasági és osztályviszonyokat, végérvényesen felszámolta a helyi „nagybirtokos osztály"-t. Fokozatosan megszűnt a földbirtokosoknak a helyi közügyékbe való beleszólása és a közigazgatástól, valamint a képviselő-testület munkájától is mind távolabb kerültek. Különösen nagy jelentőségű volt politikailag is az a tény, hogy a földosztást itt is maguk a földigénylők valósították meg. A földosztást követően jelentős változás ment végbe a gazdaságok számában és a földterületben. A felszabadulás előtt az 5 kat. hold alatti gazdaságok száma 1268 volt, az összes földterületből azonban ezek csak mindössze 23 %-kal részesedtek. A földosztás után ez az arány lényegesen megváltozott, hiszen most már az 5 holdon aluli gazdaságok összesen 2094 kat. holdat, az összes földterület 55 %-át birtokolták. Ugyanakkor 50 kat. holdnál nagyobb földterülettel Balassagyarmaton senki nem rendelkezett. A gazdasággal rendelkezők szerkezetében végbement változásokat a 408. oldalon levő kimutatás szemlélteti.

46 A kormány javaslata alapján Balassagyarmaton is megalakult a termelési bizottság, amelynek a legelső feladata volt a tavaszi mezőgazdasági munkák megindítása. Ez annál is inkább sürgető és életbevágó feladat volt, mert 1944 őszén a földek jó része vetetlenül maradt. Ugyanakkor a tavaszi munkák elvégzése hoszabb időt vett igénybe, mint máskor, mert hiányzott a vetőmag és nem volt elegendő igaerő. Ezeknek a nehézségeknek a leküzdését eredményesen segítette a termelési bizottság, és így kevés terület maradt művelés nélkül.