Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG

sem lehetett megállítani. A lakosságna~ugyanis nagy hatással volt az országban, de különösen a salgótarjáni szénmedencében végbemenő változás. '—A^romók eltakarításával egyidejűleg indult meg a vasutak, hidak és az utak helyreállítása. A város lakossága csoportokat alkotva ment a vasúti pályára dolgozni, hogy mielőbb megindulhasson a vasúti közlekedés és a szállítás. Á közutak és hidak kijavítása, használhatóvá tétele is sok erőfeszítést igényelt. A felrobbantott hidakat vasúti talpfákkal ácsolták alá, és adták át rendeltetésének. Sürgető volt a villanyhálózat, a transzformátorállomások rendbetétele, hogy az erőmű termelése nyomán fényt, életet kapjon a város. Az áramszolgáltatás március hónapban kezdődött meg. A postai berendezések és a vonalhálózat újjáépítése szintén létfontosságú kérdés, hiszen a város volt a megye székhelye. A malom helyreállításához ugyancsak az elsők között láttak hozzá, hogy mielőbb liszthez juthasson a lakosság. A tavasz közeledtével a mezőgazdasági munkák megindítása is körültekintő szervezést igényelt, mivel nem volt elegendő igavonó állat, illetve nem állt rendelkezésre a műveléshez szükséges gépi erő. E munkákhoz a szovjet katonai egységek igen jelentős segítséget nyújtottak. A kisiparosok és kiskereskedők üzleteinek, műhelyeinek a helyreállítása is megkezdődött, de az áru- és anyaghiány következtében csak akadozva működhettek. A közigazgatás újjászervezése és a földreform végrehajtása A város demokratikus fejlődése mindinkább megkövetelte a közigazgatás helyzetének rendezését és a hivatalok normális működtetését. A városi polgármesteri hivatalban az amúgy is lassú kibontakozást nagymértékben gátolta a tisztviselők körében levő bizonytalanság, a jövőtől való félelem és az ellenséges propaganda káros hatása. De károsan éreztette hatását a hivatalban levő reakciós személyek tevékenysége is, akik titokban vagy nyíltan abban reménykedtek, hogy újra visszatér~majd a régi rend. A szabotálásnak ez a formája nyomasztóan hatott a városháza tisztségviselőinek egész tevékenységére, de a város demokratikus átalakulására is. A kommunista párt helyi szervezete a nemzeti bizottságban állandóan sürgette a közigazgatás felülvizsgálását és a tisztviselők demokratikus szellemű tevékenységének a biztosítását. A városban egyre több szó esett arról, hogy sok az olyan elem, akik erősen kompromittálták magukat — vezetők, hatósági emberek, tisztviselők, katonatisztek, rendőrök, csepdőrök, nyilasok és más személyek, — akiknek felelniük kell tetteikért. Ennek ellenére viszonylag későn, 19

45_ágrlli

s végén hozta létre a nemzeti bizottság a Városi Igazoló Bizottságot. Az igazoló bizottság elnöke Zana Lajos, tagjai pedig Leszenyiczki János, Siket András, Kovács Jenő, Pohánka László, Faludi László, Klein József, Balázs Frigyes és Tupi Béla lettek.

31 ~S79 tagú igazoló bizottság sok személyt vont igazolás alá, illetőleg felelősségre, ami kétségtelenül eredményesen szolgálta a város — és ezen belül a közigazgatás demokratizálásának — az érdekeit. Ugyanakkor több jogos bírálat is érte a tevékenységét, mert nem utolsósorban összetételénél fogva gyakran túlságosan is elnéző volt, liberális magatartást tanúsított egyes személyekkel szemben. Jellemzően még a nemzeti bizottság elnöke is arra bíztatta a polgármestert, hogy a „munkaerőket állítsa a helyükre, a munkatársak pedig