Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

bemeszeiésót. Az ezekem való szellőztetést csak reggel 6 és 7 óra között engedélyezték.

490 A német fasiszták és magyarországi cinkosaik azonban a gettók létesítését csak átmeneti „megoldás"-nak szánták. Így egyszerűbbnek tűnt a zsidó vallású magyar állampolgárok, ártatlan emberek százainak, sőt ezreinek a haláltáborokba történő hurcolása, minden emberi képzeletet megszégyenítő gyalázatos elpusztítása. A hivatalos rendőri jelentés a következőkben számolt be a zsidók elszállításáról: „A Balassagyarmaton székelő SS parancsnoksággal az volt a megállapodás, hogy a zsidó táborokban — gettókban — elhelyezett zsidók első csoportját, 3300 főt 1944. június 12-én szállítják el. Valójában már június 10-én több német teherautó érkezett SS-ekkel, akik elrendelték a zsidók azonnali bevagonírozását, amely június 11-én hajnali 2 órakor befejeződött."

491 Az 1944. október 15-e utáni nyilas hatalomátvételt szinte zsibbadt bénultságban fogadja a város lakosságának többsége. A szombatonként megjelenő Nógrád, a nyilaspárt lapja hiába „lelkesít" és fenyeget. A közvéleményt az sem érdekli, hogy a Szálasi-kormány igazságügyi minisztere, Budinszky László, a rétsági kerület országgyűlési kép visel ője „megyevezető testvér" lett. A párthelyiséget a Rákóczi fejedelem út 39. szám alatt újra megnyitották. Budinszky 1944. október 22-én meglátogatta Balassagyarmatot. A vármegyeháza nagytermében rendezett gyűlésen a „pesti vendég" — „a biztos győzelem" frázisait hangoztatva — végső ellenálásra szólította fel a jelenlevőket. A város katonai parancsnoki tisztét Ballay Győző nyugalmazott ezredes, vitézi székkapiítány vette át. Elrendelték az idősebb korcsoportbeli leventék pánoélosok elleni közelharcra való kiképzését. Az országos vitézi széktartó parancsot adott ki a vitézeknek is: „Megparancsolom minden vitéznek, hogy a honvédvezérkar főnökeinek parancsa értelmében a harcot folytassák: a vitézi szervekhez beosztott tisztek, tisztviselők, alkalmazottak azonnal jelentkezzenek állomáshelyükön, és méltó munkát végezzenek a magyar nemzeti szocialista munkaállamban."

492 Elrendelték a gépjárművek — autóbuszok, teherautók, személyautók és személyszállító motorkerékpárok — november 1 és 18 közötti „bemutatását". Hasonlóan minden rádiótulajdonos köteles volt naponta este 8 és 1/2 9 között a Budapest I. rádiót hallgatni, „mikoris parancsokat kaphatnak".

493 1944 október végén légitámadás érte Balassagyarmatot. A géppuskák, gépágyúk „mint a záporeső" szinte súrolták a házak tetejét. De az anyagi kár — a jelentések szerint — elenyésző volt.

494 Ugyanakkor a légitámadáskor Fábián Mihály mozdonyvezető meghalt, és még két gyerek halálát okozta a fel nem robbant lövedék. A front közeledtével egyre több menekült — leginkább szabolcsiak és szatmáriak — érkezett a városba. Ezek ugyan általában továbbmentek nyugat felé, de arra a pár napra is meg kellett oldani élelmezésüket, amelyet a népkonyhán szerveztek meg.

495 A háború befejezéséhez közeledve a dolgozók helyzete mind elviselhetetlenebb lett. Különösen azoké a családoké, ahonnan a kenyérkeresőt elvitték katonának. Egymás után jelentkeztek a hadbavonultak Özvegyei a városházán, vagy az elesettek munkahelyén segélyért, de kérésük alig talált meghallgatásra. A város lakosságának ellátottsága 1944 második felében már a szó szoros értelmében aggasztóvá vált. Ugyanakkor a vármegye és a város vezetői szinte az utolsó pillanatig kiszolgálták a magyar és német