Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

az iskolának. Az osztályok számának alakulása ís ennek megfelelő: a megalakulás idejében egy párhuzamos osztálya volt, az 1925/26-os tanévig kettő, az 1926/27-es tanévben három, az ezután következő két tanévben pedig ismét csak egy, és ezután megint kettő. 1920 augusztusától 1933-ban történt nyugalomba vonulásáig Wiesinger Károly aranyosmaróti menekült igazgató állt az intézet élén, utóda 1933. október 4-től Farkas István lett. A húszas években és a 30-as évek elején általában 15—17 tanár működött a gimnáziumban.

328 A háború előtt megalakult a zenekör, a Madách önképzőkör, a Mária-kongregáció és a cserkészcsapat. Azután az 1922/23-as tanévben Váli Dezső életre hívta a Vöröskereszt Egyletet, 1929/30-ban Antal Zoltán református lelkész a református Zeke Kálmán Kört és 1930/3l-ben Szilárd Gyula az evangélikus Dévai Bíró Mátyás Kört.

329 Az önképzőkörben testedzői, irodalmi, gyorsírói, zene-ének, fényképező és művészeti szakosztályok jöttek létre.

330 A testi erőt és ügyességet a sportkörökben és a tornaversenyeken fejlesztették. 1924/25-ben a KISOK kebelében alakult meg az iskola Balassa Sportköre.

331 Az iskola irodalmi köre minden évben legalább egy színelőadást tartott a város lakossága számára a tornateremben vagy a rajzteremben.

332 1923 májusában a balassagyarmati és gödöllői gimnázium együttes hangversenyt rendezett. A gimnázium 25 éves jubileumát 1926. június 10-én tartotta. Az előkészítő bizottság díszelnöke Sztranyavszky Sándor főispán, elnökei Wiesinger Károly igazgató, Szabó Sándor tanár és dr. Kovách Zoltán kórházi főorvos voltak. A Vallásos Közoktatásügyi Minisztérium kiküldötte Jurkovich Emil, korábban besztercebányai tankerületi főigazgató volt, aki maga is 14 évet töltött az iskola élén. Az ünnepségen megjelentek — az ország különböző részeiből — az intézet volt növendékei. Ezek találkozóját március 9-én este tartották a Dráxlerféle vendéglőben. A jubileumi és emléktábla leleplezési ünnepélyre 10-én került sor az intézet udvarán. Az emléktáblát Branceisz János szobrászművész készítette.

333 1934-ben az iskola volt növendékei megalapították a Balassagyarmati öregdiákok Szövetségét.

334 A háború következtében megrongálódott épület hosszú évekig tatarozatlan maradt, és csak 1928-ban hozta teljesen rendbe a város. Az elemi iskolákat az egyházak — állaimi elemi iskola csak egy 'működött á városban —, s főként a katolikus egyház tartotta kezében. Sőt, az elemi iskolákon kívül a zárda leánynevelő és a szalézi fiúnevelő intezete is a katolikus szellemben történő nevelés és befolyás céljait szolgálta. Ezenkívül az evangélikus és izraelita egyháznak is volt egy-egy elemi iskolája. A Tanácsköztársaság megdöntése után az ellenforradalmi rendszer első intézkedései között szerepelt az elérni iskolák egyházi kézbe való visszaadása. Erre gyakorlatilag már 1919. szeptember 8-án sor került, amikor a római katolikus iskolákban visszahelyezték a keresztet. Ezután a zárdai iskolába vonult „az ünneplő közönség, hogy az intézet homlokára újra kitűzze az erőszakkal eltávolított megváltás jelét".

335 1934. május 6-án tartotta a balassagyarmati római katolikus Nemzeti Iskola alapításának, helyesebben a „nemzeti" jelző felvételének százéves évfordulóját. A volt növendékek közül sokan megjelentek az ünnepségen. 1929. szeptember 1-én volt az újonnan felépített evangélikus iskola ünnepélyes felavatása.

336 A polgári fiúiskola létrehozását városi körök szorgalmazták.

337 A balassagyarmati kereskedők egyesülete Horváth Sándor polgármester útján kérvényt juttatott el a felettes hatóságokhoz, melyben polgári fiúiskola felállítását kérték. Ezt az is indokolta, hogy a városból mintegy 60