Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

első géppuskás szakaszt vezényelték. Ezek az intézkedések eredményezték azt, hogy — megyei viszonylatban — a mandátumok lényegében a kormánypárti képviselők között oszlottak meg. A balassagyarmati választókerület ismét Sci­tovszky Bélát, az Egységes Párt jelöltjét választotta meg. A választás „sike­re" sem menthette meg azonban Bethlen István miniszterelnököt és kormá­nyát a bukástól. 305 A város közgyűlése — 1931 október elején — Károlyi Gyulát, az új minisz­terelnököt és kormányát jegyzőkönyvi határozatban „bizalommal" üdvözli. Ugyanakkor Scitovszky Béla volt belügyminiszter és Sztranyavszky Sándor volt belügyi államtitkár távozását is „határozaftilag" őszinte sajnálattal veszi tudomásul. 306 1932. október 1-én Horthy Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormányt valójában a Károlyi-kormány gazdaságpolitikájával elégedetlen nagybirtokosok és katonai körök hozták felszínre. Ekkor már ugyanis — a ko­rábban vele szemben álló, illetve bizalmatlan nagytőke is — Gömböst tartotta alkalmasnak az „erőszakos operációk" elvégzésére. Tőle várta a kormányha­talom megszilárdítását, az uralkodó osztályok tömegbázisának szociális és so­viniszta demagógiával történő kiszélesítését. E feladatok elvégzésére Gömbös — a tisztikar és a kispolgárság körében élvezett népszerűsége folytán — két­ségtelenül alkalmasnak látszott. Az új miniszterelnök a hírhedt 95 pontos „Nemzeti Munkatervben" hirdette meg a „reformkor" bekövetkeztét, az „új ezredév" eljövetelét és a közélet új stílusát. A különböző titkos és legális fasiszta, nacionalista szervezeteket a Társadalmi Egyesületek Szövetségében fogták össze. A kormánypárt szervezeteit ugyanazok vezették, mint az állam­apparátus ágazatait, a vidéki szervezetek vezetőivé a főispánok lettek. 307 Amint Gömbös megkezdte az új kormánypártnak — a Nemzeti Egység Pártjának — országos szervezését, Balasagyarmaton is hozzáfogtak a párt he­lyi szervezeteinek kiépítéséhez. A szervező nagygyűlésre 1933. júniusában a Sümegh-szálló nagytermében került sor, ahol mintegy háromszázan jöttek össze, hogy tanúbizonyságot tegyenek „hűséges ragaszkodásukról és Gömbös Gyula iránti bizalmukról". A gyűlésen részt vett Soldos Béla főispán is. A párt vármegyei elnöke, Szüler Péter felolvasta Gömbös Gyula pártvezérnek 1933. február 15-én kelt programlevelét, amelyben őt jelölte ki a balassagyar­mati városi pártszervezet elnökének. Hasonló levelet kapott Schuchmann Zol­tán is a pártszervezet titkári megbízatására vonatkozóan. A gyűlés további ré­szében Sziller Péter vázolta a párt programját, majd Bérces Lajos felolvasta Scitovszky Béla országgyűlési képviselő levelét, amelyben -a volt miniszter kö­szönti a gyűlés (résztvevőit és közli velük, hogy ezt az alkalmat is fel kí­vánja használni a párt melletti állásfoglalásra. Végül Koltai Ernő indítvá­nyára a pártgyűlés táviratban üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt és pártvezért, Sztranyavszky Sándort, a Nemzeti Egység Pártja országos elnökét, valamint Scitovszky Béla országgyűlési képviselőt. 308 Az 1930-as évek minden egyes ünnepségének az egyik — kimondott vagy kimondatlan — célja az volt, hogy a dolgozók figyelmét elvonják a társadalmi problémákról, a gazdasági bajokról. 1932. február 24—25-én került sor a hon­védzászlóalj avató ünnepségére, amikor az a „Leiningen Károly 6. honvéd ke­rékpáros zászlóalj" elnevezést vette fel. A „hazafias ünnepség" 24-én este a Kaszinó szálló nagytermében rendezett előadással és műsoros esttel kezdődött. Másnap katonai zeneszó ébresztette a balasagyarmatiakat, majd az akkori Horthy Miklós téren — az emlékmű megkoszorúzása után — Ary Lajos őrnagy,

Next

/
Thumbnails
Contents