Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

ler Péter pártelnök nyitotta meg, ezután a képviselőjelölt mondta el programbeszédét. Végül Jeszenszky Kálmán apátplébános köszönte meg Soitovszky szavait.

239 A választási kampány idejében a terror olyan méretű volt, hogy több választókerületben csak az Egységes Párt hivatalos és nem hivatalos jelöltjei mérkőztek. Ezért nem volt kétséges Scdtovszky megválasztása sem a balassagyarmati választókerületben. A belügyminiszter 1928 őszén ismét ellátogatott Balassagyarmatra. Gáspárdy Elemér, Barabás Samu, Gubicza Ferenc országgyűlési képviselők, valamint Gömbös Gyula és Sztranyavszky Sándor államtitkárok kísérték el. A nagygyűlésen a miniszter kifejtette álláspontját a „társadalmi konszolidáció"-ról. A miniszter a városházán fogadta Jeszenszky Kálmánt és néhány képviselő-testületi tagot, akik két kérvényt nyújtottak át a miniszternek. Az egyik az egészséges víz felkutatására és vízvezeték építésére, a másik az Ipoly szabályozására vonatkozott. A miniszter a kérvények méltányos elintézése ügyében segítséget ígért.

240 Az 1926. évi parlamenti választások után Sztranyavszky Sándort Pályi Pál váltotta fel a főispáni tisztségben. A Fayl Gyula polgármester 1927-ben történő nyugdíjazása folytán megüresedett állásra az egyetlen pályázót, Horváth Sándor vármegyei másodfőjegyzőt választották meg polgármesternek.

241 Az új polgármester bemutatkozását a helyi sajtó „rokonszenvesnek" minősítette. Az 1927. december 31-i képiveslő-testületi ülésen a következőképpen vázolta célkitűzéseit: „Fellengzős terveket, légvárakat nem hozok magammal. Józan ésszel ítélem meg a város fejlődésének lehetőségeit és nem kívánok soha egy percre sem olyan problémák megvalósításával foglalkozni, melyek kivihetetlenek. Balassagyarmat fejlődésének kulcsa Tekintetes Képviselőtestület nem egészen a mi kezünkben van, hanem azokéban, akik Európa sorsát intézik s akik a fejlődésnek erőteljesen megindult folyamatát kilenc évvel ezelőtt a legszűkebb, a legnyomorúságosabb keretek közé szorították vissza. Egészséges városfejlődés csak az lehet, melynek tempóját fellendült ipar és kereskedelem, s a polgárság vagyonosodása diktálja. Erőltetett fejlesztés, meggondolatlan megterhelés árán a jelen viszonyok között végzetes lehetne."

242 A bethleni konszolidáció időszakának utolsó „nagy eseménye" volt, hogy a kormányzó újból ellátogatott a vármegyébe és Balassagyarmatra.

243 A véletlen műve, de ez az esemény lényegében a konszolidációs politika, a gazdasági konszolidáció végét is jelentette, amely még annyira sem volt „szilárd" a városban, mint az országban általában. 1929 őszétől a város vezetősége is szembe találta magát a gazdasági válsággal és következményeivel. Az 1929—1933-as világgazdasági válság és hatása A válság nagymértékben súlyosbította és elmélyítette a gazdasági problémákat, amelyek a „konszolidáció" alatt is jelentősek voltak. A város gazdasága a húszas években sem tudott megszilárdulni. Fejlődéséhez változatlanul hiányoztak az anyagi eszközök. Az amúgy is szűkös bevételek — mindenekelőtt a válság ideje alatt — állandóan zsugorodtak, velük együtt természetesen a költségvetési összegek is csökkentek. Az 1931. május 7-i városi közgyűlésen a polgármesteri jelentés részletesen foglalkozott az adóbevételekkel Ezek nagyrészt fogyasztási adókból adódtak, és a fogyasztás csökkenésével