Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

A hatalom birtokosai elismerték a szegénység létezését, de azt állították róla, hogy az nem társadalmi, hanem sokkal inkább egyéni probléma.

226 Az egyik megoldást az egyesületek segélyakcióiban keresték, amelyek az általuk rendezett műsoros estek szervezésében, karácsonyi vásárban, gyűjtés alapján történt segélyezésekben öltöttek testet. A másik módja az ínségenyhítő mozgalom elindítása volt. A kormányzó nevével „fémjelzett" akció céljáról és jellegéről Rakovszky belügyminiszter a következőket mondja: „A közéleimezés kérdésének megoldásában egyébként a mozgalom rendkívül előnyös hatással folyik bele, amennyiben jelentős mértékben fog hozzájárulni ahhoz, hogy csökkenjen azoknak a száma, akik az 1922/23. évben hatósági lisztellátásban részesülnek. Kiindulva abból, hogy a mozgalom munkára akar serkenteni, utasítottam az ellátatlanok összeírását intéző közigazgatási közegeket, hogy ebbe az összeírásba senkit fel ne vegyenek, aki közmunkák révén keresethez jut, de olyat sem, aki a neki felajánlott munkát nem vállalja el." A gyűjtésnél — a főispánoknak adott utasítás szerint — nemcsak „emberbaráti és hazafias" szempontokról van szó, hanem a „társadalmi rend és béke" fenntartásáról is.

227 A Horthy-akció balassagyarmati bizottsága 1922. október 12-én tartotta első ülését, ahol a városi képviselő-testület Baross Pál árvaszéki elnököt kérte fel az akció vezetésére, összeírták a város 197 szegényét, akik részben magukkal tehetetlen öregek, részben elhagyott gyermekek voltak. A bizottság javaslatot tett az ingyenes népkonyha felállítására és a nyomor enyhítéséhez szükséges 2—3 mülió korona gyűjtésére. A várost öt kerületre osztották és mindegyikben öttagú bizottság végezte a gyűjtést és a szegények összeírását.

228 Az Ingyen Szén és Fa Egyesület is tevékenykedett a városban. A tüzelő ingyenes szétosztását — főként a téli hónapokban — hetenként egyszer, szerdai napon a városházán egy nagyobb bizottság végezte. Hetenként mintegy 150—200 család részesült az adományban, főként munkaképtelen, beteg öregek és tehetetlen árva gyermekek.

229 A város vezetői — a gazdasági és a szociális problémák tornyosulását látva — ismételten a társadalmi egyesületek tevékenységének felrázásával kívánták elterelni a figyelmet a megoldásra váró feladatokról. Az egyesületi munka propagálása irányába terelték a helyi sajtót is. 1926 nyarán rendezték meg a balassagyarmati járás leventeegyesületeinek nagy seregszemléjét. A 23 községből mintegy 1700 levente vett részt a Balassagyarmaton rendezett seregszemlén és sportvetélkedőn. A helyi sajtó a cserkészszervezet munkájával, illetve tevékenységével viszont nem volt megelégedve. 1924. augusztus 26-án megjelent cikkében az eilanyhult cserkészéletet kívánta felrázni, ugyanakkor a következőkben fogalmazta meg az ifjúsági szervezet jelentőségét és szerepét: „A most sarjadó, új generáció mintegy megtestesítőjeként e nemzeti élni akarásnak .. . újra éleszti csüggedő reményeinket egy újabb ezeréves nagy nemzeti jövő és történelmi hivatás iránt."

230 A cserkészeiét felélénkítésének törekvése végül is eredménnyel járt. Ujabb cserkészcsapat megalakulására került sor. 1930. február 19-én megalakult Balassiagyarmaton a 804. számú, Zichy Nándor nevét viselő cserkészcsapat. A 23 tagot számláló, nagyobbrészt kereskedő és iparos fiatalokból verbuválódott csapatot Vásárhelyi Miklós vezette. A rendes cserkészkiképzésen kívül „népjóléti munkát" is végzett a csapat, amelyet a város szegényeinek segélyezése érdekében fejtett ki.

231 A Rákóczi Szövetség megyei fiókja 1928-ban alakult meg 20 alapító taggal. A szövetség célját így határozták meg: „Az elernyedt magyar társadalomnak erős nemzeti öntudattal való áthatása; a meg-