Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

piek régi kívánsága.

100 A rendőrség elhelyezése is gondot okozott a városnak, mert a rendőrkapitányság már nem fért el a városházán. 1922-ben felvetődött, hogy a városháza épületére emeletet építenek. A belügyminiszter a terv elkészítésével Munk Dezső városi építőmestert bízta meg, aki a városházát is tervezte és építette.

101 Az 1922. júliusi városi közgyűlés foglalkozott a pénzügyi palota eladási Összegéből fennmaradt 2 514 000 korona befektetésével. A közgyűlés úgy határozott, hogy az összegből 400 000 koronát kislakások építésére fordítanak, a többit elhelyezik a helybeli pénzintézetekben.

102 A Mikszáth Kálmán utca végén a nagyhíd közelében levő malmot a város vámház céljaira vette meg. Ennek átalakításával a pénzügyminiszter ugyancsak Munk Dezső építőmestert bízta meg.

103 1924-ben a vármegyei Általános Tanító Egyesület juttatott el kérvényt a város képviselő-testületéhez, amelyben ingyen telek felajánlását kérte. A közgyűlés 1924. szeptember 11-i ülésén a Szondi utca 22—24 számú telket ingyen bocsátotta rendelkezésre a Tanítók Háza felépítése céljára, de kikötötte, hogy 5 év alatt az épületnek el kell készülnie, különben a város szabad rendelkezési jogát a telek felett megtartja.

104 A képviselő-testület 1925. május 7-én foglalkozott a honvédlaktanya rendbehozásával. A városi tanács közli a laktanya parancsnokával, hogy a javításokat mindaddig nem tudja elvégeztetni, amíg a katonai kincstár az évi bért nem aranykorona-értékben fizeti. Ezzel egyidejűleg kérik a parancsnokságot, hogy a lovakat vigyék el a város istállójából, mert azok rongálják az épületet.

105 A képviselő-testület által 57/1927 Kgy. számú határozattal a rendőrség és a csendőrség részére építendő új székház céljára felajánlott ingatlanokból a Belügyminisztérium az ún. színháztelket fogadta el. Majd megbízta helyi szerveit, hogy a szerződés megkötése érdekében járjanak el.

106 A Belügyminisztérium által tervbe vett rendőrségi és csendőrségi laktanya építése nemcsak azért volt jelentős dolog, mert ezáltal a városháza épülete eredeti célját szolgálta volna, hanem azért is, mert a laktanyában tiszti lakásokat is terveztek. Így több, addig magánházban és középületben elfoglalt lakás szabadult volna fel. Az állami építészeti hivatal emeletes székházának építéséhez is 312 négyszögöl területet engedett át a város az ún. kassai állami út és a Széchenyi utca sarkán.

107 A képviselő-testület 1926. március 9-i ülésén úgy határozott, hogy a népjóléti miniszter által Balassagyarmat részére előirányzott 500 millió korona építkezési kölcsönt 8 °/o-os kamatfizetés és 10 évi visszafizetési kötelezettség mellett felveszi. Ezzel újabb ösztönzést kapott az állami kislakás-építési akció, vagyis a kislakások koratavaszra tervbe vett további építése is megindulhatott. A lakásínséget persze ez sem oldotta meg, mert mindössze néhány család elhelyezését biztosította.

108 Az OFB által kiosztott házhelyeken az építkezést meghatározott határidőig el kellett végezni. A házhelyhez juittatottak legnagyobb része viszont csak szűkösen tudott az építési anyagokhoz hozzájutni. Sőt, legtöbbjük a szükséges kölcsönnek is csak egy részét tudta megszerezni, ezért ezeket a házakat gyakran csak silányabb minőségű építési anyagból emelték. Az ebben az időben épített házak 98 %-a földszintes kertes ház volt. E lakóházak nem feleltek meg sem építészeti, sem lakhatósági szempontból a követelményeknek. Hiányos szigetelésük miatt nedvesek, dohosak, egészségtelenek voltak.

109 A város utcáinak rendezettsége, a burkolat minősége és állapota szintén nem felelt meg egy megyeszékhely színvonalának. A városi pénzügyi helyzet azonban csak toldozgatást-foldozgatást tett lehetővé, semmint egy általános — legalább a fő utcára kiterjedő — rendezést. Olykor még a legszükségesebb