Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

nista szervezkedésnek. Ez utóbbiról mint tartós jelenségről nem is beszélhetünk. A rendőrség ós a csendőrség — egy olyan kis városban, mint Balassagyarmat is, ahol mindenki ismert mindenkit — viszonylag könnyen és radikálisan elfojtott bármifajta szocialista, kommunista jellegű megnyilvánulást. Ellenőriztette a Tanácsköztársaság idején közéleti szerepet vállalt embereket, különösen a munkásokat, sőt még azokat is, akik beilleszkedtek az ellenforradalmi rendszerbe, és nem fejtettek ki semmiféle baloldali politikai, illetőleg munkásmozgalmi tevékenységet. Murár Lajosnak például, aki rendőri megfigyelés alatt állt, minden május elsejét a rendőrségen kellett töltenie. A börtönből való szabadulása után sokáig nem kapott építkezésre megbízatást — bár önálló kisiparosi engedéllyel rendelkezett —, sőt még munkát sem. A rendőri megfigyelés csak a 30-as évek elején enyhült vele szemben és részt vehetett állami építkezésekben is, többek között a balassagyarmati mai Petőfi Sándor elemi iskola építésében.

75 A munkásmozgalom sekélyebb mederbe szorítása ellenére az ellenforradalmi rendszer konszolidációja jóval nehezebben és ellentmondásosabban indult meg, illetőleg valósult meg, mint ahogyan azt a hatalom helyi birtokosai és képviselői gondolhatták, vagy remélni szerették volna. Ezt egyébként még a helyi kormányhű sajtó sem hallgathatta el teljesen: „A lehiggadás folyamata nehezen indult meg... Hiányzik a fegyelem nemcsak a politikai — írja továbbá a Nógrádi Hírlap —, hanem a gazdasági élet és a társadalmi törekvések életnyilvánulásából, nincs összetartó erő, mely egyesíteni tudná az embereket a jó ügy szolgálatára. A miniszterelnök felhívása, hogy egységes polgári frontba tömörüljön mindenki, akinek az állami rend stabilitása kedves, mintha süket fülekre találna .. ,"

76 Gazdaság és társadalom a húszas években Megyeszékhely funkciójánál fogva Balassagyarmaton összpontosult a bankos hitelélet, itt székelt a pénzügyigazgatóság. Innen irányították — a fő- és alispáni hivatal által — a vármegye közigazgatását. A város ügyeit a városi képviselő-testület és a városi tanács segítségével a városházán székelő polgármesteri hivatal intézte. A városban működtek a politikai, a társadalmi egyesületek és a gazdasági szervezetek vezető testületei is.

77 A város területe a trianoni békekötés előtt 5104 kat. hold volt, ami a békekötés után 4068 kat. holdra csökkent, mintegy ötödét vesztette el tehát a város korábbi területének. Az eddig Balassagyarmathoz tartozó Illési- és Cerina-puszták csehszlovák fennhatóság alá kerültek.

78 A városi képviselő-testület 1924-ben elhatározta, hogy megkeresi a magyar városok országos kongresszusát a szövetségbe való belépés céljából: „Megismerve azon közhasznú ténykedést, amelyet a magyar városok országos szövetsége a városok érdekében állandó munkásságával kifejt, emelve a városok kultúr nívóját és óva anyagi érdekeit, a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogy a városok szövetségébe 1924 évi január hó 1-től rendes tagul belép." A képviselő-testület vállalta az évi 200 000 korona tagdíj fizetését és utasította a városi pénztárt, hogy az első félévre esedékes 100 000 korona tagdíjat fizesse be. A tagdíjak további utalványozására a polgármestert hatalmazta fel,

79