Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

és Kapós István lettek, pontosabban maradtak. Az elnökség megalakulása után megválasztották az elnöki bizottságot majd a propaganda-, program- és sajtóbizottságot."

42 A MOVE balassagyarmati főosztályának vezetősége 1921. februárjában tartotta toborzó gyűlését. Ezen a „toborzó közgyűlés"-en megjelent Gömbös Gyula, a MOVE országos elnöke, Zadravecz István tábori püspök, Unger Tiborné az országos női csoport elnöknője, Mándoky Sándor tábori lelkész és Pap Alajosné erdélyi menekült. A vendégeket Sztranyavszky Sándor, a balassagyarmati MOVE főosztályának elnöke üdvözölte. A szervezet célkitűzéseit Gömbös Gyula taglalta beszédében: „a MOVE a törvénytelen forradalom törvényes szülötte, az észbe kapott lelkiismeret tiltakozó szava".

43 A „toborzó közgyűlés" felhívással fordult a tartalékos és szolgálaton kívüli, a trianoni békeszerződés folytán a hadsereg tényleges állományából nyugállományba vagy polgári állásba helyezett tisztekhez és továbbszolgáló altisztekhez, hogy lépjenek be a MOVE tagjai sorába.

44 A MOVE 17. számú Szondi György cserkészcsapata is megkezdte tevékenységét Sztranyavszky Sándor megyei MOVE elnök és Janisén Tivadar MOVE főtitkár irányítása és támogatása mellett. Az „újjáalakítás" idejében kiemelkedő esemény volt a cserkészcsapat zászlóavatása 1923. július 14-én és 15-én. Ezen részt vett a vármegye és a város vezetői mellett Seitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke és a város képviselője, Mándoky Sándor tábori lelkész ezredes, a MOVE ügyvezető igazgatója és Witz Béla, a Magyar Cserkész Szövetség elnöke. De itt volt a budapesti Lóczy Lajos cserkészcsapat fúvószenekara, valamint a budafoki, a rákoscsabai, a kecskeméti, a miskolci és az egri cserkészcsapatok is. A zászlószentelést 1923. július 15-én tartották a gimnázium udvarán.

45 A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének újjáalakuló közgyűlésére 1919. október 19-én került sor Balassagyarmaton. A választmány azonban már 1919. szeptember 18-án megkezdte szervező munkáját a megyeháza nagytermében rendezett ünnepséggel. Ebből az alkalomból ismét Balassagyarmatra látogatott Tormay Cecil, a MANSZ budapesti központjának kiküldötte. Az alakuló közgyűlés szervezője és a megyei szövetség megalapítója Huszár Aladárné, az alispán felesége volt, aki a szervezet célját így foglalta össze: „Segítségükre legyünk a férfiaknak az újjászületett Magyarország talpraállításában és megér ősítésében." Az egyesület a MOVE-val és a Területvédő Ligával kívánt együttműködni „a magyar haza javára". A MANSZ megyei gyűlésén az említett két egyesülettel való kapcsolatok „építésére" külön bizottságot választottak.

46 A vármegyeház nagytermében 1922. január 20-án jött létre az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga balassagyarmati osztálya. A liga célját Sziller Péter ismertette: tevékeny részt kíván venni — a keresztény felekezetek harmonikus együttműködése mellett — minden demokratikus reformmunka ós józan szociális haladás előmozdításában. A díszközgyűlésre Budapestről is előkelő vendégek érkeztek. Mégpedig Prohászka Ottokár római katolikus püspök, Raffay Sándor evangélikus püspök és Sebestyén József református teológiai tanár. A közgyűlésen megválasztották a liga vezetőit és a választmány tagjait, továbbá az országos közgyűlésre menő küldötteket.

47 A Területvédő Liga vármegyei és balassagyarmati körét 1920. február 8-án hozták létre. Az 1921. január 29-i közgyűlésen, amit a balassagyarmati nagyközségi székház tanácstermében tartottak, Pongrácz György vármegyei főjegyző, elnök már eredményekről számolhatott be. A vármegyei kör egy év