Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

rofáiís helyzetbe mindenekelőtt azzal, hogy ellenséggé tették a nemzetiségé­ket, mert megvonták tőlük az őket megillető elemi jogokat is. Balassagyarmat közművelődési tanácsa Varga László és Györgyfy Sándor elnökletével propaganda osztályt hozott létre. Elhatározták, hogy a munkás­társadalom felvilágosítására vasárnap délutánonként műsorral egybekötött előadásokat rendeznek a politika, a társadalmi problémák, a közegészségügy, a közgazdaságtan, az irodalom és a művészeitek tárgyköréből. „Az ifjú köztár­saság . . . ráléphetett az útra, melyen nemzeti kultúráját naggyá, széppé teheti." 177 Az első előadásra május 18-án a vármegyeháza nagytermében ke­rült sor. Műsorán nagyrészt helyi szerzők művei szerepeltek: „1. Marseillaise zongora kíséret mellett előadta a munkásdalárda. 2. A jövő álma. Irta és előadta Kapós István. 3. Az új irányelvek. Irta és felolvasta Vali Rezső. 4. Kamarazene. Előadta a most alakult kamarazene társaság. 5. Műdalok. Éne­kelte Köröm Piroska, zongorán kísérte Krúdy Lenke. 6. Fiam lakodalma. A magán jelenetet előadta Nemecskai Terike. 7. Internacionálé. Előadta a mun­kásdalárda." Egy másik alkalommal Mollináry Gizella Vár a fiam színművét adták elő a szerzőnő főszereplésével. 178 Szép rendszerességgel és eredménye­sen folytak az előadások heteken át, aimíg július végén a politikai és katonai helyzetben bekövetkezett események meg nem akadályozták azokat. Különösen az agitátorképző iskolát vették komolyan. Vasárnaponként a falvakba küldték a résztvevőket gyakorlati szervező és agitátor munkára. Június 29-én Kóváron, Ebecken, Kürtösújfalun, Ilinyben, Csitáron, Patvarcon tartottak népgyűlést az agitátorképző iskola tagjai, Szirákon pedig járási népgyűlést. Balassa­gyarmat egyébként sokszor adott szónokot a vidéknek, elsősorban a megyei vezető szervek tagjai közül. 179 A kor kisvárosi átlagszínvonalán elég változatos képet mutatott Balassa­gyarmat közművelődésügye is. A nagy múltú és művészileg is igényes dalárda Erdélyi József karnagy vezetésével rendszeres szereplője volt az ünnepélyeknek, összejöveteleknek. A dalárda a megváltozott viszonyoknak megfelelően új alapszabályzatot dolgozott ki. Nevét Balassagyarmati Munkásdalárdára vál­toztatta. 180 Július közepén alakult meg a Balassagyarmati Kamarazene Tár­saság Miskolczy-Simon Jánosné okleveles zongoratanár és Czapkó Gyula hege­dűtanár vezetésével. A szezonban 9 koncertet adtak, ebből hármat a propa­gandabizottság felkérésére. A szezonzáró július 6-i vármegyeházi hangver­senyükön mintegy ezren vettek részt, és a bevétel megközelítette az 5000 koronát. 181 A város énekkultúrája újszerű színfolttal gazdagodott. Balassa­gyarmaton is ismertté váltak az akkor országszerte elterjedt forradalmi dalok. A Marseillaise és az Internacionálé pedig számtalanszor hangzott el a külön­féle összejövetelekiben bővelkedő időkben. 182 A nyár kulturális programját gyarapította Rácz Dezső keszthelyi színigaz­gató színtársulata. Folyamatosan üzemelt a szocializált mozgóképszínház. Minden nap tartott előadást, vásár- és ünnepnap hármat is. Műsora rendkí­vül vegyes összetételű volt. 183 Balassagyarmat irodalma a Tanácsköztársaság ideje alatt gazdagnak mond­ható. Elsősorban a költészet hozott bő termést. A helyi költők versei szinte kizárólag a forradalomról és a politikai eseményekről szóltak, és egyértel­műen a Tanácsköztársaság mellett foglaltak állást. Értékük is elsősorban forradalmiságukban, mozgósító erejükben van. A versek szerzői közül min­den vonatkozásban kiemelkedik Mollináry Gizella. Könyvismertetéssel és a lapok tárca rovatában prózai írásokkal is találkozunk. Mollináry Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents