Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

rofáiís helyzetbe mindenekelőtt azzal, hogy ellenséggé tették a nemzetiségéket, mert megvonták tőlük az őket megillető elemi jogokat is. Balassagyarmat közművelődési tanácsa Varga László és Györgyfy Sándor elnökletével propaganda osztályt hozott létre. Elhatározták, hogy a munkástársadalom felvilágosítására vasárnap délutánonként műsorral egybekötött előadásokat rendeznek a politika, a társadalmi problémák, a közegészségügy, a közgazdaságtan, az irodalom és a művészeitek tárgyköréből. „Az ifjú köztársaság . . . ráléphetett az útra, melyen nemzeti kultúráját naggyá, széppé teheti."

177 Az első előadásra május 18-án a vármegyeháza nagytermében került sor. Műsorán nagyrészt helyi szerzők művei szerepeltek: „1. Marseillaise zongora kíséret mellett előadta a munkásdalárda. 2. A jövő álma. Irta és előadta Kapós István. 3. Az új irányelvek. Irta és felolvasta Vali Rezső. 4. Kamarazene. Előadta a most alakult kamarazene társaság. 5. Műdalok. Énekelte Köröm Piroska, zongorán kísérte Krúdy Lenke. 6. Fiam lakodalma. A magán jelenetet előadta Nemecskai Terike. 7. Internacionálé. Előadta a munkásdalárda." Egy másik alkalommal Mollináry Gizella Vár a fiam színművét adták elő a szerzőnő főszereplésével.

178 Szép rendszerességgel és eredményesen folytak az előadások heteken át, aimíg július végén a politikai és katonai helyzetben bekövetkezett események meg nem akadályozták azokat. Különösen az agitátorképző iskolát vették komolyan. Vasárnaponként a falvakba küldték a résztvevőket gyakorlati szervező és agitátor munkára. Június 29-én Kóváron, Ebecken, Kürtösújfalun, Ilinyben, Csitáron, Patvarcon tartottak népgyűlést az agitátorképző iskola tagjai, Szirákon pedig járási népgyűlést. Balassagyarmat egyébként sokszor adott szónokot a vidéknek, elsősorban a megyei vezető szervek tagjai közül.

179 A kor kisvárosi átlagszínvonalán elég változatos képet mutatott Balassagyarmat közművelődésügye is. A nagy múltú és művészileg is igényes dalárda Erdélyi József karnagy vezetésével rendszeres szereplője volt az ünnepélyeknek, összejöveteleknek. A dalárda a megváltozott viszonyoknak megfelelően új alapszabályzatot dolgozott ki. Nevét Balassagyarmati Munkásdalárdára változtatta.

180 Július közepén alakult meg a Balassagyarmati Kamarazene Társaság Miskolczy-Simon Jánosné okleveles zongoratanár és Czapkó Gyula hegedűtanár vezetésével. A szezonban 9 koncertet adtak, ebből hármat a propagandabizottság felkérésére. A szezonzáró július 6-i vármegyeházi hangversenyükön mintegy ezren vettek részt, és a bevétel megközelítette az 5000 koronát.

181 A város énekkultúrája újszerű színfolttal gazdagodott. Balassagyarmaton is ismertté váltak az akkor országszerte elterjedt forradalmi dalok. A Marseillaise és az Internacionálé pedig számtalanszor hangzott el a különféle összejövetelekiben bővelkedő időkben.

182 A nyár kulturális programját gyarapította Rácz Dezső keszthelyi színigazgató színtársulata. Folyamatosan üzemelt a szocializált mozgóképszínház. Minden nap tartott előadást, vásár- és ünnepnap hármat is. Műsora rendkívül vegyes összetételű volt.

183 Balassagyarmat irodalma a Tanácsköztársaság ideje alatt gazdagnak mondható. Elsősorban a költészet hozott bő termést. A helyi költők versei szinte kizárólag a forradalomról és a politikai eseményekről szóltak, és egyértelműen a Tanácsköztársaság mellett foglaltak állást. Értékük is elsősorban forradalmiságukban, mozgósító erejükben van. A versek szerzői közül minden vonatkozásban kiemelkedik Mollináry Gizella. Könyvismertetéssel és a lapok tárca rovatában prózai írásokkal is találkozunk. Mollináry Gizella