Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

jegyzőt nevezte ki. Decemberben — a november elején ugyancsak menesztett Balázs Barna járási főszolgabíró — már ismét hivatalában volt.

35 Mindezek ellenére nem állíthatjuk, hogy november közepe után a régi megyei vezető gárda egységesen és nyíltan szembehelyezkedett volna a forradalommal, bár az nyilván nem volt kedvére. De lojális nyilatkozatait sem tekinthetjük maradéktalanul őszintének. A vármegyei törvényhatósági bizottság az ellentétek éleződésének idején — Rákóczy beiktatása alkalmával — is kijelentette, hogy „a kormányt teljes erejével és működésének sikerében vetett bizalommal támogatja". A kormányhatalom itteni megtestesítőjének azonban a kormánybiztost tekintette, nem a Nemzeti Tanácsot. A kijelentés hitelét rontotta az is, hogy a közgyűlés egyik központi szereplője Huszár Aladár volt, a vármegye közönsége nevében pedig Jeszenszky Kálmán apátplébános üdvözölte ,,lelkes szavakkal a vármegye kormánybiztosát".

36 A városi képviselő-testület egyértelműen az új rend mellett kötelezte el magát ezekben a napokban is. „A régi idejétmúlt, s a rideg osztályuralmon nyugvó intézményeket alig néhány óra alatt elsöpörte a vihar ... a valódi szociáldemokrácia immár világot rengető eszméin épült határozatából diadalmas erővel tündöklő új államalakulat lépett elő: a Magyar Népköztársaság" — mondta Kosztolányi Gyula főjegyző a testület november végén tartott ülésén.

37 A Nemzeti Tanács fokozatos háttérbe szorulása azonban azt eredményezte, hogy a forradalmi koalíciót alkotó politikai csoportok elvesztették lábuk alól a talajt, és decembertől kezdve érdekeik védelmében eltérő politikai programú pártszervezeteket hoztak létre eddig is meglevő szimpatizánsaikból. A helyi reakció — elsősorban a kormánybiztos — elleni harcnak a szociáldemokraták voltak a legaktívabb résztvevői, és objektíve erősítették a polgári demokratikus rendszert. A szociáldemokrata pártban rendszeres és aktív pártélet folyt. November 24-én a vármegyeház dísztermében nagy nyilvános népgyűlést tartottak, amelyre a központi pártvezetőség küldött előadót. „Ennél impozánsabb, lelkesebb gyűlése még nem volt Balassagyarmatnak... a társadalom minden rétege hallhatta, hogy a szociáldemokrata program mit foglal magában, szemben azokkal, a lehetetlennél lehetetlenebb rágalmakkal, amiket ránk a szájkosár-korszak idején szórtak... a félrevezetett polgárság kezd tisztán látni... napról napra többen sorakoznak a szociáldemokraták vörös zászlaja alá" — írta a helyi sajtó. December elején a lakosság kérésére munkásgárdát szerveztek. 1919. január 12-én átszervezték a párt vezetőségét. A legdöntőbb változás az volt, hogy elnökké Forgách József helyett a Nemzeti Tanács elnöki tisztségéről pár nappal korábban lemondott Somló Józsefet választották. Forgách alelnök, Révész Gábor pénztáros, Motyovszky Pál jegyző, Perlaky Ödön és Szutórisz Zoltán ellenőr lett. 14 tagú végrehajtó és 5 tagú ellenőrző bizottságot választottak. Somló beköszöntő beszédében foglalkozott a párt céljaival, felelősségével az országos politika vezetésében, ismertette álláspontját a kommunizmus kérdésében, utalt arra, hogy „a megyében erősen szervezkedik a közéleti reakció, a fontosabb pozíciók még a régi rend embereinek kezében vannak és így a pártra még óriási munka vár..." Ezek után — a Károlyi-párt kihagyásával — összefogásra szólította fel az időközben megalakult radikális pártot és a kisgazdapártot. Végül a gyűlés munkástanács felállítását határozta el.

38 Ebben az időben már nagy tekintélye és sokszáz fős tagsága volt a szociáldemokrata pártnak. 1918. december 22-i kelettel Motyovszky Pál levelező 1000 db pártkönyvet kért a központtól postafordultával. Egyidejűleg kérte a jel-