Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

tást 8—10 gimnáziumi tanár, illetve elemi iskolai tanító látta el. Igazgatója a század elején Tomeskó Nándor volt, akit rövid időre Vilim József, majd huzamos időn keresztül Scheháik Rezső főgimnáziumi tanár követett. A tanulók létszáma 1900-ban 237 volt. Ez a szám a későbbiekben emelkedett, viszont 1917-ben — a háború következtében — 127 főre csappant, de ebből a létszámból is csak 92 tanuló tett hiteles vizsgát. Az iskolát a város tartotta fenn állami segélyezéssel. A tanítás nehéz körülmények között folyt. A század elején még írni-olvasni nem tudó tanoncok is beiratkoztak ide. A helyzet e téren a későbbiekben javult és az iskola egyre jobb tanulmányi eredményeket ért el. Rendszeresen szerveztek kiállításokat a tanulók munkáiból. A munkaadók általában akadályozták a tanoncok iskolába járását, egyesek be sem jelentették a tanoncot, mások házimunkára használták fel. A tanítási idő beosztása rendkívül kedvezőtlen volt a tanoncok szemponjából. Így 1904-ben kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken délután 6—8-ig tanítottak, de folyt az oktatás vasárnap délelőtt is 9—12-ig és délután l/2 2-től 1/2 3-ig.

306 A század elején szinte évenként történt sikertelen kísérlet egy női kereskedelmi tanfolyam létrehozására. Végre 1914-ben megindult az oktatás. Fenntartója a Kereskedők Egyesülete volt, de a város is nyújtott évi 600 korona segélyt.

307 Az 1908-ban kezdeményezett ún. munkásgimnáziumnak inkább népnevelő és politikai nevelő jellege volt, amelyet az iparos és kereskedősegédek körében szerveztek meg. Hasonló célokat szolgált a „szabad tanítás" is, amelynek keretében különböző vallási, társadalmi és erkölcsi vonatkozású előadások hangzottak el a keresztényszocialisták helyiségében.

308 A tudományos életiben — szerényen, de talán joggal említhetjük meg' — a Nógrádvármegyei Múzeum Társulat tevékenysége volt a legszámottevőbb. A múzeum gyűjteményanyaga a század első éveiben átmenetileg az ún. Gabonyi-házban volt elhelyezve. 1904-ben Jaskovács Ferenc gimnáziumi igazgató kezdeményezésére Horpácsról beszállították a Nagy Iván-féle könyvhagyatékot. 1905-ben a múzeum belépett a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének keretébe. A továbbiakban is szorgalmasan folyt a könyvek, a régészeti anyag és egyéb emléktárgyak gyűjtése. 1910-ben már több mint 15 ezer könyv volt a múzeum tulajdonában a Nagy Iván-, a Szontágh-, a Ghiczy- és a Kacskovics-féle gyűjteményekből, továbbá 4831 tárgyi emlék. Ekkor a múzeumi társulat elnöke gróf Mailáth Géza, alelnöke Baintner Ottó, igazgatója Jaskovics Ferenc, titkára FarTcasTPál,' ügyésze dr. Koítay Ernő és pénztárosa" Moünár János volt. A következő években került sor a múzeum Erzsébet-ligeti új épületének felépítésére, a világháború közbejötte miatt azonban az elkészült új épületet különféle hadi célokra vették igénybe. Már a század elején bizottság alakult a megye történetének, illetve monográfiájának megírására, amely 1911-ben el is készült.

309 Az 1911-ben megalakult Magyar Társadalomtudományi Egyesület balassagyarmati fiókja inkább csak ismeretterjesztő előadások megrendezésével foglalkozott. A már említett múzeumi könyvtáron kívül a Nógrádvármegyei Kaszinó Egyesületnek volt még kb. 3000 kötetes könyvtára, 1904-ben pedig a Földművelődésügyi Minisztérium ajándékozott egy 177 kötetből álló szépirodalmi, ismeretterjesztő és gazdasági művekből álló sorozatot a népkönyvtár számára.

310 Hetényi (Hesz) Vilmos a századfordulón újságírással és lapszerkesztéssel is foglalkozott Balassagyarmaton. 1901-ben Karcolatok című művében a balassa-