Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

felében vált dzsentrivé, de megőrizte a kiváltságos származás tudatát, a nosztalgiákat és az úri életstílust. Azt is meg kell jegyezni, hogy nem minden Balassagyarmaton hivatalt viselő birtokos lakott a városban. (Pl. a Hanzélyok Szügyben laktak.) Nőtt a polgári származású birtokosok és bérlők aránya. Kereskedelemben, pénzügyi életben és ügyvédi pályán meggazdagodott elemek vásároltak birtokot. Ezek Balassagyarmaton laktak, de zömüknek ugyancsak vidéken volt birtoka. A földbirtokos és értelmiségá-alkahnazotti dzsentri rétegből kerültek ki a vármegye vezetői, magas állású közhivatalnokai. A földbirtokos és dzsentri réteg súlyát növelték tekintélyes vidéki családi kapcsolataik is. A Pongrácz, Huszár, Buttler, Gellén, Bálás és Prónay famíliák voltak a legkiterjedtebbek. Az úri társadalom nagyfokú összefonódása és mobilitása miatt elég nehéz határt vonni birtokos és dzsentri, dzsentri és polgári értelmiségi, birtokos és jómódú középburzsoá között.

207 A nemesi és polgári származású értelmiségi-alkalmazotti réteg nagy száma és gyors növekedése Balassagyarmat társadalmának legfőbb jellegzetességei közé tartozott. Számuk az 1910-es években — családtagjaikkal együtt — 2000—2100 körül volt. Az értelmiségi „keresők" közel 300-an, családtagjaikkal együtt 800-nál többen voltak. 1917-^ben legalább 150—180 jogászt, 45 pedagógust, 15 orvost, 12 papot, 30 gazdasági és műszaki értelmiségit találunk közöttük. Az értelmiség zöme közalkalmazásban — állami, megyei, járási, városi —, kisebb részük magánalkalmazásban volt (pl. pénzintézeteknél) vagy önálló tevékenységet folytatott (23 ügyvéd, 5 orvos). A polgári származású értelmiségieknek általában szerényebb állásokkal kellett beérniük. Az alkalmazotti kategória mintegy 500 keresőt, családtagokkal 1200 körüli létszámot ért el. Egy részük a kereskedelemben, a hiteléletben, a MÁV-nál, a postán, mások pedig a köz- és magánhivatalokban, valamint a fegyveres alakulatoknál voltak alkamazásfoan. Ezeknek a rétegeknek anyagi helyzete is, társadalmi súlya is igen nagy különbségeket mutatott.

208 Balassagyarmat polgársága — beleértve a legszegényebb kispolgárt és a leggazdagabb középburzsoát is — a lakosságnak kb. 20 %-át tette ki. Nagyobb tőkeerőt 50—60 család képviselt. Legtöbbjük vegyes forrásokból — kereskedelem, ipari vállalkozás, földtulajdon, tőkekamat, szállítási vállalkozás, ügyvédi gyakorlat, ügynökség stb. — szerezte számottevő jövedelmét, de kis számmal előfordultak egy gazdasági ágazatból élő családok is, elsősorban a kereskedelem területén. Zömük városi, egy részük megyei virilista volt, és nagy befolyással rendelkezett. Az ipari vállalkozók és kisiparosok megoszlása az alkalmazott munkás, illetve segéd- és inaslétszám szerint a következő volt: A vállalatok száma munkáslétszám szerint összesen Év Egyedül 1 2 3—5 6—10 11—20 20-nál dolgozó több segéddel dolgozó munkaadó 1900 259 95 64 56 15 1 — 490 1910 296 87 72 77 29 10 — 571 1920 388 együttesen 222 1 611 16* 243