Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG

dászterületekre utaztában — többször vidékünkön. Ilyenkor a helyi kiséretben nyilván a gyarmati lovasok is ott voltak.

13 Közvetlen környezetünkről is alig maradt fenn írásos emlék. Szobokról annyit tudunk, hogy mindaddig a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt, míg Lampert ispán az 1124 és 1131 közötti években az általa alapított bozóki bencés monostornak oda nem adományozta. Szobok egyházi tizedei továbbra is az esztergomi érseket illették. 1156-ban Martyrius érsek 70 falu dézsmáját, köztük Szobákét is, az esztergomi káptalannak adományozta.

14 Valószínű, hogy Gyarmaton már a XI. század folyamán épült templom. Környékünkön a felső-esztergályi templom építését 1010-re, az ipolybalogit 1100-ra, a losonciét 1128-ra teszik a meglehetősen késői források. A gyarmati templom meglétét egy ugyancsak késői feljegyzés említi. Eszerint IV. Béla király idejében a tatárok a balassagyarmati és a csesztvei plébániatemplomokat lerombolták.

15 Sőt magát a településit is elpusztították. Lehet, hogy ugyanolyan hirtelenséggel lepték meg a falut, mint Salgótarjánt, ahol a megölt lakosság fejeit egy kútba dobták és azok csak néhány évvel ezelőtt egy építkezés során kerültek elő a korabeli használati tárgyakkal együtt. Lehetséges, hogy valamikor Gyarmat falu tragikus sorsára nézve is fényt derítenek a régészeti leletek.

16 A földesúri vásáros falu és mezőváros A tatárok által 1241 nyarán elpusztított Gyarmat falu újjászületésének „anyakönyvi kivonata" IV. Béla 1246. évi oklevele, amely a következőképpen hangzik: „Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galicia, Lodoiméria és Kunország királya, kíván minden jelen levelünket olvasó keresztény hívőnek üdvöt a mindenek Megváltójában. Mind a mostaniaknak, mind az ezután következőknek azt kívánjuk rendben tudtára adni, hogy mi kedvelt hívünknek, Miklósnak, Detre fiának, a Liptó megyében fekvő két pusztájáért, Újfaluért és Palugyáért (Nova Villa scilicet Palugia) cserébe adjuk a hozzánk és Hont várunk kötelékébe tartozó földet, amit közönségesen Gyarmatnak (terra Gyormoth) neveznek, mégpedig ugyan olyan határokkal, amilyenekkel várunkhoz tartozott. Adjuk pedig neki és örököseinek békességes tulajdonul. Elrendeljük egyben, hogy az előbb nevezett Miklóst a föld birtoklevelére, királyi hatalmunk erejével, a tisztelendő Albert jászói prépost vezesse be. Hogy pedig ezen intézkedésünk örök érvényű maradjon és az idők során se semmisüljön meg, kiadtuk ezen kettős pecsétünkkel megerősített levelünket. Kelt Zólyomban, a Polona vár alatt, szeptember 11-én, az Űrnak 1246., uralkodásunknak pedig 11. esztendejében."

17 A Gyarmat nevű föld határainak bejárását, újbóli megjelölését — egy 1400-ban kelt oklevél tanúsága szerint — 1247-ben foglalták királyi oklevélbe. Azt, hogy már Detre fia Miklós Gyarmaton védelmi célokra is alkalmas lakótornyot építtetett, egy 1290. évi, azt pedig, hogy itt volt már a XIII. század végén a hat faluból álló gyarmati uradalom központja, egy 1296. évi oklevél tanúsítja.

18 1247-ben kezdhette el az 1246-ban még lakatlan terület benépesítését Detre fia Miklós, aki a Balassa család ősei sorában a nagy telepítők közé tartozott.. 1233-ban például, amikor II. Endre királytól apja, Syk fia Detre érdemeiért megkapta a liptói Újfalut, annak területéből kiszakítva alapította Palugyát.

19 Ezt a két falut pedig azért cserélte el a puszta Gyarmatért, mert birtokait az