Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

jó vetőmag biztosítása, kisebb mezőgazdasági gépek vásárlása és kiosztása, faiskolák létesítésének elősegítése, szőlőoltási tanfolyam szervezése, a méhészet s baromfitenyésztés előmozdítása, állati oltóanyagok kiosztása, tejgazdaságok létesítésének kezdeményezése, Balassagyarmaton műtrágyaraktár létrehozása, mezőgazdasági kiállítások rendezése. Ezek az egyesületek és bizottságok felhívták a figyelmet a növénybetegségek elleni védekezés módszereire és megkönynyítették a védőanyagok beszerzését is. 1891-ben a pusztító peronoszpórávai szemben permetezőkészülékek és rézgálic megrendelését javasolták, 1900-ban pedig az alispán útján elrendelték az aranka és gyom irtását.

73 A balassagyarmati elöljáróság a mezőgazdaság segítése céljából megrendelte 1894^ben a Földművelési Közlönyt és ajánlotta a Magyar Gazda c. lap előfizetését is. 1895ben szabályozták a mezőőrök felfogadását, létszámát, beosztását, javadalmazását és jutalmazását. A 100 holdon felüli birtokosok külön mezőőrt fogadhattak. A földművelés színvonalát a helybeli újságok szakszerű cikkek közlésével igyekeztek előmozdítani. Így a Nógrádi Lapok 1893. évi 30. száma az eredményes gazdálkodás érdekében hangsúlyozza: a gazdáknak alkalmazniuk kell minden eljárást és módszert, amit a tudomány és tapasztalat igazolt. Megállapítja: „Igaz, hogy a jó aratás legtöbbnyire a kedvező időjárástól függ, de az is igaz, hogy a jó munka édesanyja a bő termésnek."

74 Balassagyarmat kisiparosait súlyosan érintette az 1870-es évek elején kezdődő gazdasági válság. A város vezetősége a kisipar segítése érdekében kincstári megrendeléseket igyekezett szerezni. A válság fokozódásával sok iparos kénytelen volt segédeitől megválni, de az egyedül dolgozó mesterek helyzete is rosszabbodott. A kisiparosok helyzetén akart segíteni az Országos Iparegyesület, amikor 1874-ben körlevélben szólította fel a megyét, hogy az országgyűlés képviselőházához intézett feliratban kérje a hadfelszerelési tárgyak hazai ipar által való szállítását. A kisipar életében változást jelentett az új ipartörvény, amely 1884 elején lépett életbe. Többek között szabályozta a tanoncképzést, a tanoncok munkaidejét, a velük való bánásmódot stb. Az ipartörvénytől egyesek sokat vártak és bizonyos téren hozott is némi javulást, konkrétabban a szervezettség vonalán előrelépést. Mivel azonban a kisipar hanyatlásának legfőbb okai (a kapitalista verseny, a kisipar védelmének és anyagi támogatásának hiánya stb.) nem szűntek meg, az ipartörvényhez fűzött remények is csak részben valósulhattak meg. A balassagyarmati iparosság az Általános Ipartestületben tömörült, amely 1884-ben 74 taggal elsőkónt alakult meg az országban. Balassagyarmat és az egész megye kezdetben a Budapesti Iparkamarához tartozott, majd a 90-es évektől a Besztercebányai Iparkamarához. A budapesti országos kiállításon 1885-ben bár a megye is szépen szerepelt, a kisipar válságos helyzetén ez alig változtatott. A Nógrádi Lapokban Bodnár_ István cikke 1886-ban a megye legsúlyosabb problémájaként (főként a balassagyarmati viszonyok ismeretéiben) a kisipar hanyatlását állapítja meg. A kisipar érdekében erélyesen léptek fel a kontárok és az adófizetés nélkül dolgozók ellen, megbüntették a tanoncok bejelentését elmulasztó iparosokat. A kisiparosság helyzetén akar segíteni 1887-ben a balassagyarmati képviselő-testület, amikor a megye kérdésére — az ipartestület véleménye alapján — azt javasolja, hogy az iparosok más városok hetivásárain is árusíthassák készítményeiket.

75