Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG

V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG 1849 augusztus közepén a — visszavonuló honvédseregek nyomában haladó — cári csapatok is elhagyták a város, illetőleg a megye területét. Ezt követően néhány hétig sem cári, sem császári katonaság nem tartózkodott Balassa­gyarmaton. Egymásnak teljesen ellentmondó — a honvédseregek győzelméről és vereségéről szóló — hírek, pontosabban rémhírek keringtek a lakosság kö­rében. A megyei választmány augusztus 21-én még ülésezett és többek között a katonaság által augusztus 7—9^én felégetett és elpusztított Losonc lakossá­gának megsegítéséről tárgyalt. Hasonlóan a városi választmány szintén a Losoncnak nyújtandó pénz- és élelmiszersegély ügyével foglalkozott. A városi választmány még augusztus 7-én olyan határozatot fogadott el, mely szerint a sürgős ügyek azonnali elintézése érdekében minden nap ülést tart, és dön­téseit három választmányi tag jelenléte esetében is érvényesnek tekinti. A valóságban azonban a városi választmány működése már inkább csak formális volt, hiszen mindenki érezte, hogy a forradalom és a szabadságharc ügye el­bukott. A város vezetői és a lakosság szeptember elején szerzett minden két­séget kizáró bizonyságot a világosi fegyverletételről, a tragikus vég bekövet­keztéről. 1849. szeptember 10-én 33 főnyi császári csapat érkezett a városba mintegy kézzel fogható jeleként annak, hogy Balassagyarmaton is kezdetét vette a Habsburg-megtorlás és az önkényuralom időszaka. Az önkényuralmi rendszer politikája és közigazgatása A szeptember 10-én a városban megjelenő 33 főnyi császári csapatnak tulaj­donképpen az volt a feladata, hogy a nagyobb létszámú megszálló katonaság bevonulását előkészítse. Emellett azonnal hozzálátott a közrend biztosítása ér­dekében fegyveresen szolgálatot teljesítők lefegyverzéséhez és lefogásához, valamint a városban található fegyverek összeszedéséhez. Még a császári ka­tonaság megjelenése napján — a megyei vezetők közül — letartóztatták és Pestre szállították Fráter Pált és társait. Néhány nappal később öt század osztrák gyalogos vonult be Balassa­gyarmatra Preisach őrnagy vezetésével. A császári katonaság fedezete alatt kezdte meg a városban a működését Andreánszky Sándor, akit még július­ban császári biztosnak neveztek ki Nógrádba. 1 A forradalom és szabadságharc leverése után Andreánszky a — Bars, Hont, Nógrád és Zólyom megyékből létrehozott — zólyomi kerület biztosa, majd később főispánja lett. Szeptember 17-én a kerületi biztos az áruló Jankovich Lászlót nevezte ki ideiglenes al­ispánnak és Komáromy Imrét pedig a kékkői — valójában balassagyarmati — járás főszolgabírájának. Rövid időn belül azonban a megyei és a városi választmány is „megalakult" zömében azokból a megyei és városi földbirto­kosokból, közigazgatási tisztségviselőkből stb., akik elárulták a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi haladás ügyét, és már 1849 januárjában hűséget

Next

/
Thumbnails
Contents