Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG

V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG 1849 augusztus közepén a — visszavonuló honvédseregek nyomában haladó — cári csapatok is elhagyták a város, illetőleg a megye területét. Ezt követően néhány hétig sem cári, sem császári katonaság nem tartózkodott Balassagyarmaton. Egymásnak teljesen ellentmondó — a honvédseregek győzelméről és vereségéről szóló — hírek, pontosabban rémhírek keringtek a lakosság körében. A megyei választmány augusztus 21-én még ülésezett és többek között a katonaság által augusztus 7—9^én felégetett és elpusztított Losonc lakosságának megsegítéséről tárgyalt. Hasonlóan a városi választmány szintén a Losoncnak nyújtandó pénz- és élelmiszersegély ügyével foglalkozott. A városi választmány még augusztus 7-én olyan határozatot fogadott el, mely szerint a sürgős ügyek azonnali elintézése érdekében minden nap ülést tart, és döntéseit három választmányi tag jelenléte esetében is érvényesnek tekinti. A valóságban azonban a városi választmány működése már inkább csak formális volt, hiszen mindenki érezte, hogy a forradalom és a szabadságharc ügye elbukott. A város vezetői és a lakosság szeptember elején szerzett minden kétséget kizáró bizonyságot a világosi fegyverletételről, a tragikus vég bekövetkeztéről. 1849. szeptember 10-én 33 főnyi császári csapat érkezett a városba mintegy kézzel fogható jeleként annak, hogy Balassagyarmaton is kezdetét vette a Habsburg-megtorlás és az önkényuralom időszaka. Az önkényuralmi rendszer politikája és közigazgatása A szeptember 10-én a városban megjelenő 33 főnyi császári csapatnak tulajdonképpen az volt a feladata, hogy a nagyobb létszámú megszálló katonaság bevonulását előkészítse. Emellett azonnal hozzálátott a közrend biztosítása érdekében fegyveresen szolgálatot teljesítők lefegyverzéséhez és lefogásához, valamint a városban található fegyverek összeszedéséhez. Még a császári katonaság megjelenése napján — a megyei vezetők közül — letartóztatták és Pestre szállították Fráter Pált és társait. Néhány nappal később öt század osztrák gyalogos vonult be Balassagyarmatra Preisach őrnagy vezetésével. A császári katonaság fedezete alatt kezdte meg a városban a működését Andreánszky Sándor, akit még júliusban császári biztosnak neveztek ki Nógrádba.

1 A forradalom és szabadságharc leverése után Andreánszky a — Bars, Hont, Nógrád és Zólyom megyékből létrehozott — zólyomi kerület biztosa, majd később főispánja lett. Szeptember 17-én a kerületi biztos az áruló Jankovich Lászlót nevezte ki ideiglenes alispánnak és Komáromy Imrét pedig a kékkői — valójában balassagyarmati — járás főszolgabírájának. Rövid időn belül azonban a megyei és a városi választmány is „megalakult" zömében azokból a megyei és városi földbirtokosokból, közigazgatási tisztségviselőkből stb., akik elárulták a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyét, és már 1849 januárjában hűséget