Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

lajdonítható, hogy a települést hegyek zárják körül. A nyár itt melegebb, mint a Börzsöny vagy a Mátra vidékén. A csapadéka viszont kevesebb, mint az em­lített hegyek oldalain és magasabban fekvő részein. A település zártságának (esőámyékban fekvésének) és környezetéhez képest alacsonyabb fekvésének azonban nemcsak az a következménye, hogy a csapadék kevesebb, hanem az is, hogy itt a lehűlés — főleg éjszakánként és télen — erősebb mint a he­gyekben, mert a hideg légtömegek a völgybe húzódnak. Emellett a hűvösebb időjárást az is elősegíti, hogy az északról, a szlovák hegyvidék felől érkező hideg légtömegek a völgybe könnyen behatolnak, ott megrekednek. A kör­nyező hegyek kedvező hatása viszont abban jut kifejezésre, hogy egyfelől le­csökkentik a szél erejét, s ezért ritkák itt a viharos szelek, másfelől pedig érvényesül a hegyeken át érkező — és főnszerűen leszálló — légtömegek me­legítő hatása. 17 Balassagyarmat átlagos évi középhőmérséklete 9,1 °C, vaflarnivel alacso­nyabb az országos átlagnál. Az egyes évek középhőmérsékletei között azon­ban lényeges eltérések vannak. Az abszolút hőingadozás (az eddig mért leg­magasabb és legaílíacsonyabb hőmérséklet különbsége) mintegy 70 °C körül van, ugyanis a legnagyobb meleg +40 °C és a legnagyobb hideg —31° volt. 18 A fel­melegedés januártól kezdve júniusig nagyjából egyenletes, az egyes hónapok középhőmérséklete az előzőeknél kb. 3—4°-kal magasabb. Június, július és augusztus hőmérséklete közt általában lényegtelen a különbség. Augusztustól januárig a lehűlés szintén egyenletesen történik, de vannak eltolódások, ami az időjárás szeszélyességével függ össze. A májusi lehűlés („fagyos szentek") szinte rendszeresen jelentkezik. 1951 és 1968 között leggyakrabban május 2 és 14, ritkábban 21 és 25 között voltak fagyok. A szóban forgó időszakban 8 esetben szállt —1 és —3° alá a hőmérséklet, s ezenkívül még 5—6 esetben fordultak elő talaj menti fagyok a városban, főleg külterületen. Az ősz folya­mán az első fagyok leginkább októberben, esetenként novemberben jelentkez­nek, és az éjszakai, hajnali lehűlések a városban általában erősebbek, mint a medence más részében. Itt ugyanis sokszor 2—3, sőt nem ritkán 5°-kal is hi­degebb volt, mint az észlelő állomáson. A csapadék évi mennyisége 90 éves (1871—1960) átlagban 600, 60 éves át­lagban (1901—1960) 606 és 30 éves átlagban (1931—1960) 626 mm. 19 De az egyes évek csapadékmennyiségei között igen nagy eltérések mutatkoznak. Az 1931 és 1968 közötti időszakban 1937-ben volt a legnagyobb (853 mm) és 1947-ben a legkisebb (404 mm) a csapadék mennyisége. 20 A napi csapadók­mennyiségek igen eltérőek, s ezen a téren semmiféle törvényszerűséget nem lehet megállapítani. Az évi csapadék zöme 20 mm-nél kisebb napi csapadékok­ból származik. 30—40 mm napi csapadék ritkán (évente 3—4 esetben), 40—50 mm-es csapadók pedig még ritkábban fordul elő. 21 Az 1951—1968-as periódus­ban a csapadékos napok száma évente 136—212 között ingadozott, tehát 18 éves átlagban 160 volt a csapadékos napok száma. A köd elég gyakori környékün­kön. A ködös napok száma évente általában 40—70 közt ingadozott. 22 A napsütéses órák évi mennyisége átlag 1850—1900-ra becsülhető. A tenyész­időszak hőösszege kb. 2900 °C, tehát kb. 10°-kal kevesebb az Alföldénél. Széljárás tekintetében a település ellentétes hatások alatt áll. Az északi és északnyugati szelek a leggyakoribbak, de jelentkeznek a délies szelek is, a hideget hozó keleti szelek viszont ritkábbak. A szeles napok száma évente át­lag 70—130 között ingadozott. 23

Next

/
Thumbnails
Contents