Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA
lajdonítható, hogy a települést hegyek zárják körül. A nyár itt melegebb, mint a Börzsöny vagy a Mátra vidékén. A csapadéka viszont kevesebb, mint az említett hegyek oldalain és magasabban fekvő részein. A település zártságának (esőámyékban fekvésének) és környezetéhez képest alacsonyabb fekvésének azonban nemcsak az a következménye, hogy a csapadék kevesebb, hanem az is, hogy itt a lehűlés — főleg éjszakánként és télen — erősebb mint a hegyekben, mert a hideg légtömegek a völgybe húzódnak. Emellett a hűvösebb időjárást az is elősegíti, hogy az északról, a szlovák hegyvidék felől érkező hideg légtömegek a völgybe könnyen behatolnak, ott megrekednek. A környező hegyek kedvező hatása viszont abban jut kifejezésre, hogy egyfelől lecsökkentik a szél erejét, s ezért ritkák itt a viharos szelek, másfelől pedig érvényesül a hegyeken át érkező — és főnszerűen leszálló — légtömegek melegítő hatása. 17 Balassagyarmat átlagos évi középhőmérséklete 9,1 °C, vaflarnivel alacsonyabb az országos átlagnál. Az egyes évek középhőmérsékletei között azonban lényeges eltérések vannak. Az abszolút hőingadozás (az eddig mért legmagasabb és legaílíacsonyabb hőmérséklet különbsége) mintegy 70 °C körül van, ugyanis a legnagyobb meleg +40 °C és a legnagyobb hideg —31° volt. 18 A felmelegedés januártól kezdve júniusig nagyjából egyenletes, az egyes hónapok középhőmérséklete az előzőeknél kb. 3—4°-kal magasabb. Június, július és augusztus hőmérséklete közt általában lényegtelen a különbség. Augusztustól januárig a lehűlés szintén egyenletesen történik, de vannak eltolódások, ami az időjárás szeszélyességével függ össze. A májusi lehűlés („fagyos szentek") szinte rendszeresen jelentkezik. 1951 és 1968 között leggyakrabban május 2 és 14, ritkábban 21 és 25 között voltak fagyok. A szóban forgó időszakban 8 esetben szállt —1 és —3° alá a hőmérséklet, s ezenkívül még 5—6 esetben fordultak elő talaj menti fagyok a városban, főleg külterületen. Az ősz folyamán az első fagyok leginkább októberben, esetenként novemberben jelentkeznek, és az éjszakai, hajnali lehűlések a városban általában erősebbek, mint a medence más részében. Itt ugyanis sokszor 2—3, sőt nem ritkán 5°-kal is hidegebb volt, mint az észlelő állomáson. A csapadék évi mennyisége 90 éves (1871—1960) átlagban 600, 60 éves átlagban (1901—1960) 606 és 30 éves átlagban (1931—1960) 626 mm. 19 De az egyes évek csapadékmennyiségei között igen nagy eltérések mutatkoznak. Az 1931 és 1968 közötti időszakban 1937-ben volt a legnagyobb (853 mm) és 1947-ben a legkisebb (404 mm) a csapadék mennyisége. 20 A napi csapadókmennyiségek igen eltérőek, s ezen a téren semmiféle törvényszerűséget nem lehet megállapítani. Az évi csapadék zöme 20 mm-nél kisebb napi csapadékokból származik. 30—40 mm napi csapadék ritkán (évente 3—4 esetben), 40—50 mm-es csapadók pedig még ritkábban fordul elő. 21 Az 1951—1968-as periódusban a csapadékos napok száma évente 136—212 között ingadozott, tehát 18 éves átlagban 160 volt a csapadékos napok száma. A köd elég gyakori környékünkön. A ködös napok száma évente általában 40—70 közt ingadozott. 22 A napsütéses órák évi mennyisége átlag 1850—1900-ra becsülhető. A tenyészidőszak hőösszege kb. 2900 °C, tehát kb. 10°-kal kevesebb az Alföldénél. Széljárás tekintetében a település ellentétes hatások alatt áll. Az északi és északnyugati szelek a leggyakoribbak, de jelentkeznek a délies szelek is, a hideget hozó keleti szelek viszont ritkábbak. A szeles napok száma évente átlag 70—130 között ingadozott. 23
