Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETE, ELLENTMONDÁSAI 1948—1956

tot; továbbá az egész párttagság összeírását, felülvizsgálását és a régi kommunista, szociáldemokrata tagsági könyvek kicserélését.

7 A felülvizsgálat híre csak azok körében keltett riadalmat — elsősorban egzisztenciális okokból —, akik nem látták világosan annak célját. A megye pártszervezeteinek feladatait a tagfelülvizsgálattal kapcsolatban a pártválasztmány 1948. szeptember 20—21-i ülésén körültekintően határozták meg. Egyértelműen tisztázódott, hogy kiket kell kizárni a pártból, vagy visszaminősíteni tagjelöltnek. A választmány célul tűzte a munkások és dolgozó parasztok arányának növelését a párttagságban és külön a pártvezetőségekben, hangsúlyozta a meghúzódó karrierista, esetenként osztályidegen vagy ellenséges elemek eltávolítását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a helyenként jelentkező értelmiség- és a volt szociáldemokrata párttag-ellenes hangulatnak nem lehet engedni a felülvizsgálat során. Sőt — a központi direktíváknak megfelelően —, azt hangsúlyozta, hogy nem lehet a volt szociáldemokratákat pártfegyelem, elméleti képzettség stb. szempontjából a kommunistákkal azonos mércével mérni. A megyei pártbizottságnak különben is kedvező véleménye volt az SZDP-ből az egyesült pártba került káderekről, illetve egy részükről, „a megyei bizottságban, városi vezetőségben és járási vezetőségi funkcióba beállított volt szociáldemokrata elvtársak munkájukat jól végzik".

8 A megyei bizottság helyesen ismerte fel, hogy az egyesülés ténye „a párton kívüli és más pártokban elhelyezkedő tömegekre komoly és mély hatást gyakorolt". Ezért fontos feladatának tartotta az MDP tömegkapcsolatának további erősítését, a többi demokratikus párttal való jó viszonyának megtartását, amire a felszabadulás óta szerzett tapasztalatok is figyelmeztették. Nógrád megyében — ahol az országos helyzettel ellentétben már az 1945-ös és 1947-es választásokon is bebizonyosodott az MKP döntő befolyása — a szektásság veszélyének elkerülése végett fokozottabb gondot kellett fordítani a koalíciós pártokkal való együttműködés, a szövetségi politika fejlesztésére. A szándék valóra váltása természetesen elsősorban az MDP országos irányvonalának alakulásán múlott. Júniusban megindult a többpártrendszerre épülő Magyar Függetlenségi Népfront újjászervezésének előkészítése. Az MDP Megyei Bizottsága mindenekelőtt baráti összejöveteleket szervezett a kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt demokratikus vezetőivel, hogy — mint mondották — „közelebb kerüljenek egymáshoz". Ezen túlmenően rendszeresebben összehívta a koalíciós pártok pártközi értekezletét is. Június—júliusban a megye egész területén népfrontgyűléseket tartottak, hogy „a falu dolgozó parasztsága minél előbb megbarátkozzon a Függetlenségi Front gondolatával".

9 Augusztus közepén az MDP Nógrád megyei Bizottsága már összeállította azoknak a kommunista, kisgazdapárti, parasztpárti tagoknak és tömegszervezeti vezetőknek a listáját, akiket megyei, járási szinten kívántak bevonni a függetlenségi népfrontba. Ezzel párhuzamosan erőteljesen folyt a két parasztpárt baloldali erőinek támogatása, ezek tömörítése, továbbá az antidemokratikus beállítottságú egyének eltávolítása, elsősorban a kisgazdapártból. Megyei és járási szinten a három párt — az MDP kezdeményezésére — összekötő bizottságokat hozott létre. Ezek feladata volt a közigazgatás és a két parasztpárt megtisztítása a reakciós, jobboldali erőktől s más, oda nem való elemektől.