Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)

A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948

hanem különböző lépéseikkel szinte jóvátehetetlenül elmérgesítették a két munkáspárt megyei szervezetei közötti viszonyt. A baloldali pártok közül egyedül az NPP-vel sikerült a kommunista pártnak többé-kevésbé zavartalan együttműködést kialakítani a megyében. Annak ellenére, hogy a megyei parasztpárti vezetők nem annyira az Erdei—Darvasféle iránnyal működtek együtt, hanem a Veres Péter mögé felsorakozott „centrum"-ot támogatták a párton belüli vitákban.

190 Az NPP és az MKP együttműködésének a hatékonyságát azonban erősen befolyásolta az a körülmény, hogy a párt befolyása csak meglehetősen lassú ütemben növekedett a nemzetgyűlési választások után is a megyében. Ilyen körülmények között Nógrád megyében is alapvető jelentőségűvé vált — a baloldali erők térhódítása és befolyásának megszilárdítása, illetve kiszélesítése szempontjából — a kommunista párt politikai és szervezeti erejének növelése a parasztság körében. A stabilizáció sikere, a földreform vívmányainak megvédése, a pártnak a dolgozó parasztság, mindenekelőtt az újgazdák érdekében kifejtett mindennapi tevékenysége és az MKP országos tekintélyének gyarapodása a megyében is pozitív hatást gyakorolt a parasztságra. Ezzel együtt sem sikerült a kommunista pártnak a III. Kongresszus idejére a falusi pártszervezetek számát lényegesen növelni a megyében. Ebben nem kis szerepe volt azonban annak is, hogy 1946 második felétől kezdve a FKGP élénkülő tevékenységet fejtett ki falun. A kisgazdapárthoz tartozó gazdagparasztok, volt földbirtokosok, tanítók és papok járták a vidéket és különösen a kolhoz „rémével" próbálták a parasztokat a baloldali pártoktól, s főleg a kommunista párttól távoltartani.

191 A homokterenyei szervezet 1946. novemberi gyűlésén a résztvevők nagyobb részesedést követeltek a parasztságnak az államhatalmi és igazgatási szervekben. Síkraszálltak a „szabad és önálló" Magyarországért és ezzel egyidejűleg az „Egyesült Európa" jelszavát hangoztatták.

192 Terényben pedig a decemberi gyűlésen főleg a beszolgáltatás terhei ellen tiltakoztak.

11

*

1 Másutt viszont — így pl. a balassagyarmati járás több községében is— elsősorban a Szabadság Pártból „megtért" Kovács László nemzetgyűlési képviselő kommunistaellenes rágalmai és uszításai keltettek izgalmat.

194 1946 novemberében— decemberében az FKGP már ismét olyan erősnek érezte magát, hogy a megye akkori székhelyén, Balassagyarmaton tartott pártközi értekezleteken képviselője meg sem jelent.

195 A kisgazdapárt mindenekelőtt kommunistaelleneségével és ellenzékieskedésével próbálta tagjait és híveit együtt tartani. Ahová nem jutottak el a kisgazdapárti agitátorok, ott a papság folytatott „népnevelő munkát" az FKGP mellett és érdekében. A kommunista párt a parasztság felvilágosítása és megnyerése érdekében szintén fokozódó tevékenységet fejtett ki a megye mezőgazdasági jellegű járásaiban. Az egész lakosság, s ezen belül a dolgozó parasztság érdekeit is szolgálták a megyeszerte kidolgozásra kerülő községpolitikai programok, tervek, főleg a stabilizáció megvalósítása után.

196 A községpolitikai tervek úgyszólván minden lényegesebb kérdését felölelték az illető községnek, s egyidejűleg a törvényhatóságok, képviselő-testületek munkájának az alapját is jelentették. Ugyanakkor a parasztság és a kommunisták közvetlen személyes találkozásait, a munkás-paraszt „párbeszéd" céljait is szolgálta az egyre szélesedő falu járó mozgalom. A falujárás országos, s ezen belül megyei mozga•,5* 67