Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
után — még fogékonyabbak voltak az emberek, főleg a politikailag elmaradottabb paraszti vidékeken. A kisgazdapárt azonban nemcsak a haza, isten és magántulajdon eszméinek a kisajátításával és politikai céljaira való felhasználásával igyekezett az embereket maga mögé állítani, hanem szélsőellenzéki magatartásával is. Azt hangoztatta, hogy amikor a parasztok, értelmiségiek nélkülöznek, a „bányászok tejben vajban fürödnek". 128 S mondták a kisgazdapárti kortesek ezt akkor, amikor a bányászok, gyári munkások ellátása a legnagyobb nehézségekbe ütközött. A budapesti törvényhatósági bizottsági választások után az FKGP választási kampánya újabb lendületet vett és most már a választási győzelem biztos tudatában még erősebbé vált. Sőt, bizonyos fokig „új hangokat" is megpendítettek. Erőteljesebbé vált szovjetellenes és nyugatbarát agitációjuk, valamint a katolikus papság is akkoriban kapcsolódott be mellettük a választási küzdelembe. A gyűlések mellett, főleg a papság révén kiterjedt egyéni és csoportos beszélgetésekre tértek át. Majd mindezt betetőzte Mindszenty József bíboros körlevele, amellyel a templom is a választási küzdelem — pontosabban a kisgazdapárti propaganda — arénájává vált. Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választásokon Nógrád-Hont megye Heves megyével együtt alkotta a XVI. választási kerületet. Nógrád-Hont megyében 133 858 választásra jogosult közül 124 822 személy szavazott le. Az érvénytelen szavazatok száma mindössze 996 volt. 120 A Magyar Kommunista Párt a megyében a szavazatok 27,2 %-át szerezte meg, s ezáltal az országban a megyék sorrendjében a harmadik helyre került. Eredménye 60 %-kal volt több az országos átlagnál. Szavazatainak értékét növeli, hogy az iparvidéken a szavazatok csaknem 2/3-át tudhatta magáénak. (A salgótarjáni járásban 63,9 %-át, Salgótarján városban 66,3 %-át.) Az SZDP — e pártban nagy csalódást okozó — 12,3 %-os eredményt ért el, s az ország más megyéihez viszonyítva a 17. helyre került. Nógrád megyében 33 %-kal kevesebb szavazatot kapott az országos átlagnál. (Csak a jellegzetesen paraszti megyékben jutott ennél kevesebb szavazathoz.) Az MKP Nógrád megyei eredményeitől több mint 50 %-kal maradt el. A salgótarjáni járásban az MKP-ra eső szavazatok aránya ötszörösen, Salgótarján városban háromszorosan, a szécsényi járásban kétszeresen múlta felül a szociáldemokratákét. A három baloldali párt együttesen 46 %-ot szerzett, de az iparvidéken 78—84 %-os többséggel rendelkezett. A kisgazdapárt 53,3 %-os aránya kisebb volt az országos átlagnál. A párt a megyében a mezőgazdasági jellegű járásokban jutott hozzá a szavazatok nagyobbik részéhez. Az iparmedencében átlagosan 20 %-ot sem ért el. A mezőgazdasági járásokban a Nemzeti Parasztpárt nem vált a kisgazdapárt komoly versenytársává. Az NPP 1000 szavazatnál többet csak két járásban szerzett. Mezőgazdasági járásokban — a szécsényi, sziráki járás ipari körzetét leszámítva — az MKP sem kapott 1000 szavazatot sehol. (Általában a kisgazdapárt szavazatainak egynyolcadát, egytizedét kapta.) A leadott szavazatok a járásokban és a városokban a következőképpen oszlottak meg a pártok között: 130
