Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
földreform végrehajtásában nem játszott különösebb szerepet. Annál több súrlódásra került viszont sor a hatalmi pozíciók birtoklása tekintetében. A kommunista párt a rendőrségnél, a falusi képviselő-testületekben és az üzemi bizottságokban lényegesen nagyobb befolyással rendelkezett, mint a másik munkáspárt. S ez nem egyszerűen a két párt megyei szervezetei kiépülésének fáziseltolódásából származott, hanem abból is, hogy ez az erőkülönbség alapjában véve továbbra is megmaradt közöttük. Bonyolította a helyzetet azonban az is, hogy a megyében működő szociáldemokrata szervezetek inkább a párt jobbszárnya felé orientálódtak. A Nemzeti Parasztpárt a megye 6 járása közül csak a nógrádi, balassagyarmati és részben a sziráki járásban rendelkezett számottevő tagsággal és szervezettel. De egyedül a nógrádi járásban mutatkozott a két munkáspártnál erősebbnek, ugyanakkor még itt is messze az FKGP mögött maradt. Ennek megfelelően a megye politikai életében meglehetősen szerény szerepet töltött be. Az NPP és az SZDP gyengesége, s különösen az iparvidéken és a szénmedencében élvezett tekintélye és befolyása miatt az MKP hajlott arra, hogy saját erőit és lehetőségeit túlbecsülje a megyében. Holott a megye lakosságának többsége az iparvidéken és a szénmedencén kívül élt, ahol viszont szinte kisgazdapárti „egypártrendszer" alakult ki. A kisgazdapárt tényleges befolyása azonban egyelőre szinte megállapíthatatlan volt, mert a népi szervekben, képviselő-testületekben stb. — egyes kivételes esetektől eltekintve •— egyáltalán nem volt túlsúlyban. Még leginkább a közigazgatás volt az a terület, amely többé-kevésbé sejtetni engedte az FKGP erejét. Az a körülmény viszont, hogy az MKP megyei szervezetei — különböző okoknál fogva — maguk is keveset tettek a baloldali pártok együttműködésének megteremtése érdekében, még jobban kidomborította azt a tényt, hogy a megyében lényegében két „versenytárs" küzd a politikai porondon: a kommunista és kisgazdapárt. A kommunista párt közvetlenül csak a választási kampány megindulása előtt és alatt igyekezett falusi pozícióit jobban megerősíteni és befolyását általánosabban növeli. Ennek érdekében megalakította a járási bizottságokat, az iparmedencéből rendszeresen aktivistákat küldött ki a mezőgazdasági jellegű járásokba, s rendszeresebbé tette a pártnapokat, a lakosság szélesebb rétegével való találkozások, véleménycserék lehetőségét. A tömegpolitikai munka kiszélesítését és megerősítését szolgálták az agitátorképző tanfolyamok, továbbá az értelmiségi találkozók is. A megye kommunistáinak választási tevékenysége az MKP választási programján alapult. 122 Ezt ismertették és magyarázták azokon a gyűléseken, csoportos és egyéni beszélgetéseken, amelyeket a városokban, falvakban és a különböző üzemekben, intézményekben rendeztek. A szociáldemokrata párt a választási küzdelemre való jobb felkészülés céljából 1945. szeptember 23-án Balassagyarmaton megyei küldöttértekezletet tartott, s azon 150 község 92 küldöttje vett részt. 1 ' 23 Az SZDP augusztusi XXXIV. Kongresszusának határozatai jelentették egyúttal a párt választási programját is, amelyet a megyei küldöttértekezlet igyekezett a sajátos nógrádi viszonyokra alkalmazni. A „középpártiság"-ra utaló nyilatkozatok azonban a megyében felerősödtek és szemmel látható kommunistaellenes jelleget öltöttek. A megyei szociáldemokrata vezetők maguk is érezték, hogy befo-
