Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A NÉPHATALOM MEGSZILÁRDULÁSA ÉS A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELLENDÜLÉSE AZ ELLENFORRADALOM LEVERÉSE UTÁN. A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK LERAKÁSA 1957—1962
Ezek voltak az első lépések, hatásuk teljességében csak 1960 után, a második 5 éves terv idején vált érezhetővé. Nem kedvezett az ipar műszaki színvonala emelésére irányuló törekvéseknek, hogy az üzemek jelentős része a 3 éves terv egész időszakában állandóan a foglalkoztatás megoldatlanságával küszködött. Az üzemek nem tudtak a dolgozók egy részének munkál biztosítani, mert a tervfeladatok csökkentek, illetve hiányzott a megrendelés a gyártott termékekre. A tűzhelygyár az 1959. évre 86,2 millió forintnyi termelési feladatot kapott, ami csak 1250 fő foglalkoztatását tette lehetővé, az állományi létszámban levő 1514 dolgozóval szemben. A salgótarjáni acélárugyár gazdasági szeráru üzeme — 1958-hoz viszonyítva — csupán 72 %-os tervet kapott 1959-re. A salgótarjáni üveggyár termelési feladata nem volt rendeléssel fedezve, ezért jelentős mértékben raktárra termelt. 18 " Ez a helyzet arra késztette a vállalatokat, hogy termékeik összetételét megváltoztassák az olyan termékek gyártására térjenek át — meglevő termelőberendezéseik átállításával —, amelyekre megrendelést kaphatnak. így került sor 1959-ben a salgótarjáni acélárugyár kovácsoló gyárrészlegében a csavargyártás bevezetésére, a tűzhelygyárban a kályhagyártás újbóli megindítására, valamint a kondenzedények és fürdőkályha-hengerek gyártására, a salgótarjáni üveggyárban pedig a drágább, finomabb, munkaigényesebb termékek készítésére. Arra is törekedtek a vállalatok, hogy a termékeiket — a korábbiaktól eltérően — lehetőség szerint készre gyártsák. Az acélárugyárban például a szalagacél további feldolgozását igyekeztek előkészíteni, hogy az így biztosított munkalehetőségekkel jelentősen hozzájáruljanak a megye foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez. Elsősorban olyan munkahelyek létesítésére gondoltak, ahol nőket is lehetett foglalkoztatni, mivel ebben az időben csupán Salgótarjánban mintegy 500 nődolgozó keresett hiába munkát. 181 Nógrád megyében a szocialista ipar termelése a második 3 éves terv időszakában 20,5 %-kal emelkedett. Nem csekély mértékben elmaradt az országos növekedés volumenétől, amely elérte a 30 %-ot. 182 Ennek az volt a legfőbb oka, hogy a megyében kiemelkedő helyet elfoglaló szénbányászat termelése, a terveknek megfelelően, országosan is csupán kis mértékben növekedett. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelése a tervperiódusban így alakult: Év Termelés Munkáslétszám (tonnában) 1958 3 210 694 12 526 1959 3 293 300 12 610 1960 3 380 291 13 001 A vasipari üzemek közül az acélgyár termelése a tervidőszakban egyenletesen emelkedett. A munkáslétszám 1960. évi ugrásszerű növekedését a következő évben teljes kapacitással üzemelő új hideghengermű belépése okozta: Év Termelés Munkáslétszám (tonnában) 1958 100 382 3603 1959 109 418 3687 1960 119 409 4114 j9 Nógrád megye története 289
