Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)

az, hogy a prépost zsarolásai és erkölcstelen magatartása váltotta ki ezt a helyi jellegű megmozdulást. Akadtak azonban jámbor életet élő szerzetesek is. Ilyen volt az 1315. október 29-én meghalt Ádám nevű pásztói cisztercita, akinek ..szent életét" még a XVIII. században is nyilvántartották a Zagyva völgyében.

31 Az ellentmondásokkal teli egyházi és vallásos élethez hasonlóan ellentmondásos volt a XII. és XIII. századi lovagi költészet eszméin alapuló úri magatartás is. Több megyénkbeli úrnak a menekülő IV. Béla és a havasalföldi hadjárat során bajbakerült I. Károly iránti önfeláldozó tettei a feltétlen feudális hűség példáivá váltak, amikhez hasonlót mindenki igyekezett megkövetelni familiárisaitól. Kétségtelenül öszefüggtek a túlvilági hatalmak földi életükben való beleszólásának hitével és részben a lovagi szellemmel a perdöntő párviadalok. Ezek, 'mint az „isten ítéletek" egyik válfaja, a korszakunkban eltűnő tüzesvaspróbák helyett jutottak szerephez az uralkodó osztály körében. A szokásjoggá vált régi gyakorlatuknak különböző módozatai voltak. Folkus esetét, 1245-ből már láttuk. Ismerjük Themai Sándor és Galsai Benedek 1275 táján történt párviadalának előkészületeit is, tudjuk azonban, hogy a párviadalra nem került sor, az ügy további fejleményeit pedig nem ismerjük.

32 A műveltség terjedésének egyik fokmérője az írásbeliség. IV. Béla már a tatárjárás előtt nagy súlyt helyezett az írásos ügyintézésre, ami —• Rogerius szerint — egyik oka volt a nemesek személye iránti gyűlöletének. Az írásos ügyintézés miatti ellenszenv a tatárjárás után sem szűnt meg, sőt annyira fokozódott, hogy a király az 1267. évi X. tc.-ben kénytelen elrendelni, hogy „a nemesek ügyeit kérvények nélkül kell elintézni". Az írásbeli kérvényezés megszüntetését a nemesek I. István királytól származó szabadságuk visszaállításának tekintették. A nemesi szabadságnak ilyen retrográd módon való értelmezése nagymértékben hátráltatta az írás és olvasás világiak körében való elterjedését és az egyik oka annak, hogy a jogigazoló iratokat kiállító egyházi szervek hivatalos nyelve, a latin az állami és helyi közigazgatásban, de a magán ügyintézésben is korlátlan uralomra tett szert. Példa rá, hogy 1370 táján Pásztói János latin nyelvű levelet írat kerékgyártó jobbágyainak. A birtokos osztály analfabétizmusa számos csalásnak és oklevélhamisításnak is az alapja lett. Erre nézve igen jellemző IV. Béla Szügyi Abick fia Miklósnak szóló Kovárszeg (a Balassagyarmat melletti Kővár) adományozását és a birtokhatárok szomszédok általi elismerését tartalmazó 1244. április 22-én Gyarmatról keltezett meghamisított oklevele. Ezzel az történt, hogy 1296-ban, amikor a birtokhatárok miatt per folyt, az egyik fél ezt az 1281 előtt meghamisított másodpéldányát mutatta be, és a bíróság ezt tartva hitelesnek, a valódi oklevelet semmisítette meg és így az egész feudális kor folyamán a hamis oklevél megállapításai maradtak érvényben. Törvényeink egész sora intézkedik a hamis oklevelek megsemmisítéséről, ami azok nagy számáról tanúskodik. Az oklevélhamisítás igen jó kereseti forrás volt az írástudók, elsősorban az oklevelek kiállításával hivatalból foglalkozó konventek és káptalanok „megtévedt" személyei számára. Jellemző, hogy a Themai családnak a Losonc földjéből kiszakított Thema (Tamási) föld öröklése miatti 1299. évi perében úgy ítéltek, ha a felperesek, Bi-